Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]
9 leknek a változásra irányuló megegyezése, de e megegyezés hatálya ne függjön czélj ától (acausatól),— vagyis: elfogadjuk az abstract dologi szerződésnek, a materialis concensusnak elvét. Eészben a szerzett telekjogok biztonságának fokozására, részben pedig az eljárás gyorsítására szolgál végül a bevezetési engedélynek vagy formalis consensusnak elve, melynél fogva a telekkönyvi biró, noha a feleknek illető dologi szerződése előtte ki van mutatva, a kívánt bevezetést addig még sem teljesíti, mig a bevezetés által veszítő fél erre formalis bevezetési engedélyt nem ad; másfelől a bevezetést sok esetben már az egyoldalú engedélynek kimutatása alapján teljesíti, s a nyerő fél elfogadási nyilatkozatának s így a dologi szerződés létrejöttének kimutatását a bevezetés czéljából követelnie nem szabad. Az előadottakból következik, bogy a telektulajdon, a földzálogjog (és más telekjogok) biztonságának és evvel a rationalis földhitelnek előfeltétele a telekkönyvi intézmény és hogy ez czélj ának csak úgy felelhet meg, ha egyfelől a publica fidesnek, a bevezetésnek, a határozottságnak és az abstract dologi szerződésnek anyagi elvein, másfelől az alaki nyilvánosságnak, a legalitásnak s a bevezetési engedélynek eljárási elvein nyugszik. * Meg kell jegyeznem, hogy a bevezetési elvnek kétféle a jelentősége a szerint, a mint a bevezetésnek egymagának van jogváltoztató hatása — a bevezetés formalis jogerejének elve, — vagy a mint az csak a felek között létrejött jogügylettel együtt közvetíti a jogváltozást. Itt az utóbbi értelemben veendő. A bevezetés formalis jogerejének elve mellett a publica fidesnek és a dologi szerződésnek is más a jelentősége, mint a melyet itt tulajdonítok e fogalmaknak. II. II. Áttérek most az abstract dologi szerződés elvének bővebb fejtegetésére. Ezt, mint a tulajdon jogügyleti átruházásában érvényesítendő elvet tárgyalom itt, noha az a dologjogok jog49
