Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
33 dalmi réteg, mint nemzetiségi tényező nem fölösleges, hanem drágábbá, vagy mint mások állítják, rosszabbá sem teszi a fogyasztást. Ezt egy nagy németországi ankét, a melyet szintén a fogyasztási szövetkezetek dolgában tartottak, Németországra nézve beigazolta.* Yalószinűleg nálunk sem áll másként a dolog. A tervezet tilalma mellett szól végül a külföldi fejlődés és pedig higy a külföldi szövetkezeti élet mint a szövetkezeti törvényhozás fejlődése. Anglia a szövetkezeti mozgalom bölcsője. A múlt század elején alakultak ott fogyasztási szövetkezetek, a melyek mihelyt némileg megerősödtek, rögtön a nem-tagoknak való eladásra adták magukat. 1844-ben alakult a híres rochdalei szövetkezet, a mely a maga nyereségfelosztó rendszerével már szorosabbra fűzte azt a köteléket, mely a tagokat a szövetkezethez csatolja. A mai angol fogyasztási szövetkezetek, ha adnak is el nem-tagoknak, egészen más szempontokból és más körülmények közt teszik ezt, mint a mieink. Németország példája, mert gazdasági élete sokkal inkább hasonlít a mienkéhez, mint Angliáé, még találóbb és tanulságosabb. Az 1871. máj. 14-iki törvény még kifejezetten hangoztatja, hogy a szövetkezetek köthetnek ügyleteket nem-tagokkal is. Az 1889. május 1-i törvény már más álláspontot foglal el. Az 1896. augusztus 12-iki novella pedig eltiltja a szövetkezeteket a nem-tagoknak való árusítástól. Németország a mienkével teljesen azonos viszonyok mellett felmerült kérdéseket oldott meg s mint az eredmények mutatják, minden baj nélkül ezzel a rendelkezéssel oly irányban, a mint azt az előttünk fekvő javaslat is tervezi. Crüger, a német szövetkezeti élet egyik vezérembere, négy évvel ezelőtt úgy nyilatkozott előttem, hogy a német- országi fogyasztási szövetkezetek ennek a tilalomnak kárát * Die Lage des Kleinhandels in Deutschland. Ergebnisse der auf Veranlassung von Handelskammern, Handels- und Gewerbekammern und von wirtschaftlichen Vereinen angestellten Erhebungen. Herausgegeben von der Handelskammer zu Hannover. Band I—II. Berlin, 1809—1000. 33 244 3
