Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
34 nem látják. Azóta elém került Írásaiban sem olvasok mást. Ugyanebben az értelemben szólt a német szövetkezeti élet egy másik vezórférfia, Klingenbiel is a legutóbbi nemzetközi szövetkezeti kongresszuson kifejtvén, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek nem az a feladatuk, hogy a kereskedőt tönkre tegyék. A szövetkezeti alakulatok egyoldalúan lelkes bajnokai, a kik éppen a nem-tagoknak való elárúsítás mellett törnek lándsát,1 másként fognak ítélni, ha meggondolják, hogy a tervezet rendelkezése nem favorizálja a kiskereskedelmet. Csak a természetes egyensúlyt állítja helyre. A kiskereskedő így is eléggé érzi a helyesen szervezett fogyasztási szövetkezet versenyét. Megóvni csak a részvénytársasági alakulatokat öltő egyes fogyasztási szövetkezeti boltok ellen kell őt, éppen úgy, mint a hogy védelemre szorul a nagy árúházak, ezen nagyban űzött kiskereskedések versenye ellen. A tervezet 77. §-a a most tárgyalt tilalmat gyengíti. Nézetem szerint fölösleges és oly engedményeket tesz a fogyasztási szövetkezeteknek, a mely engedményeknek végrehajtása különben is fölötte nehéz, sőt mondhatjuk, lehetetlen volna. Ki fogja azt minden esetben megállapítani, hogy a nem-tagnak eladható árú kapható-e az illető helyen nyílt boltban, vagy sem, vagy hogy az illető árú romlásnak van-e tényleg kitéve és tovább el nem tartható. Nagyon részletes kereskedelmi, de különösen árúismerettel kell valakinek bírni, ha a tervezetnek ezeket a feltételszerű rendelkezéseit igazi értékük szerint akarja méltányolni.1 2 Ilyen behatóbb szakismeret nélkül is félhetünk azonban attól, hogy különösen az első 1 L. különösen a Magyar Gazdaszövetség kiadásában megjelent, már említett Kérdések és Vélemények czímü füzet 7. lapját. 2 E tekintetben nagyon érdemes munka Brázay Zoltán bírálati tanulmánya a szövetkezeti törvénytervezetről: Néhány szó az új szövetkezeti törvényjavaslatról. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülethez beterjesztett vélemény. Budapest, Lampel, 1904. E dolgozat a fűszer- kereskedő szakember tollával igen tanulságosan mutatja ki, hogy mily kevéssé lehet a szövetkezetek üzletkörét pl. olyan megszorításoknak alávetni, hogy csak azon a helyen nyílt kereskedelmi üzletben nem kapható árút adhassanak el nem tagoknak is. L. főleg 29. lap. 34
