Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]

47 még az is, hogy törvényünk a szabadalmi leírás értelmezését expressis verbis a szab. hivatalnak, nem a tanácsnak hatás­körébe utalja. A tanácsi álláspont végzetessége nem abban van, hogy téves e felfogás, még nem is egyedül abban, hogy e téves fel­fogás az eddig megadott és még fennálló szabadalmak túlnyomó részét következéseiben semmivé teszi, hanem abban, hogy ehhez a felfogáshoz, — akár téves az, akár nem, — a felek az instancziák mai rendje mellett nem is alkalmazkodhatnak, mert inhaerens okoknál fogva lehetetlen, mert ahhoz a szaba­dalmi hivatal jobb meggyőződése ellenére nem hajlandó alkal­mazkodni. így tehát most is s a jövőben is a felek oly szaba­dalmakat nyernek, a melyeknek műszaki tartalma, jogi hatálya, gazdasági értéke: annyi mint nulla. A szabadalmi jogintézmény komolysága van e ponton koczkán. Mert végre is az egész nagy apparátusnak, a melyet ez az ügy foglalkoztat, még sem czélja az, hogy a feltalálót megtévessze és szellemi tulajdonát biztosító oklevél helyett egy értéktelen papírlapot nyomjon a kezébe. Az instancziák szerves fokozatosságának hiánya tette lehetővé ezeket a szomorú eredményeket. A mint előállhatott ily állapot ebben a nagy fontosságú kérdésben, úgy megtörtén­hetik a hatáskörök természetellenes továbbra való szétválasz­tása esetén a jövőben más kisebb vagy hasonló horderejű kér désekben is. Ennek az anomáliának csak úgy vethetünk véget, ha ugyanazon a módon, a mint a jogszolgáltatás minden ágá­ban, itt is megteremtjük az instancziák szervességét. Méltán kérdezhetjük, hogy hát mi szól tulajdonképen a mai állapot fentartása mellett; mik annak az előnyei: mit veszítünk, ha a mai rendszert eltöröljük? E kérdésekre választ egy oldalról sem fogunk nyerni. Valóságos nonsens az is, hogy az elsőfolyamodásu bírák, kiknek élethivatása a szabadalmi biráskodás, a mai szervezeti törvények mellett soha, semmi körülmények között nem lép­hetnek elő felsőfolyamodásu birákká. A legifjabb joggyakornok­nak meg van a reménye, hogy még curiai biró lehet; a leg­érdemesebb szabadalmi biró azonban nem tarthat előmenetelre számot. 311

Next

/
Thumbnails
Contents