Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
43 nítási és elperlési pert. A jogalapok, a melyekre az ilyen perekben az actor helyezkedik, teljesen azonosak és egytől- egyig már a bejelentés idejében léteznek és érvényesíthetők; e perekben és a felszólalásban a petitum azonos; azonos az eljárás czélja is, a feleknek és a köznek az érdeke is. Ha van különbség, az nem a per, hanem a felszólalási eljárás jelentőségét fokozza, t. i. nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy az illetéktelen szabadalmi kérvényeket már ott rostálja meg a hivatal, mint hogy az illetéktelenül nyert szabadalom utólag meg- semmisíttessék, mert a megsemmisítési per csak gyógyítja a beteget, de a felszólalás megelőzi a betegséget. Különben nem igényel hosszú okfejtést az, hogy a szabadalom megadása körüli jogvita kihatásaiban legalább is oly nagy fontosságú, mint a szabadalom fentartása körüli jogvita. Hogy mégis hasonló inconsequentiát tapasztalunk a mintául szolgált osztrák és német törvényben is, annak egyedüli magyarázatát a már említett historicum szolgáltatja, hogy a szabadalom, engedélyezése közigazgatási actus számba megy, ellenben egy fennálló magánjog sorsa felett az ítélkezés bírói fórumra tartozik. De más nagy horderejű okok is a mellett szólnak, hogy a bejelentési és a felszólalási ügyek felsőfokon a tanácshoz kerüljenek. Ahhoz, hogy a tanács igazán szakbirósággá fejlődjék, a mely felsőbirói hivatását teljes mértékben betölteni képes, elengedhetetlenül szükséges, hogy részt vegyen a szabadalom megadásának a munkájában, már azért is, hogy mindazoknak a jogelveknek a kialakulására, a melyek a bejelentési, illetőleg a felszólalási eljárásban felmerülnek, irányadó befolyást gyakorolhasson. Az a kettéválasztása az ügyeknek, a mely ma meg van honosodva, teljesen kizár minden összhangot egyrészről a szabadalom megadása, másrészről annak fentartása között. Ez a szabadalmi ügy súlyos károsítására, ha ugyan nem kom- promittálására vezet. A szabadalmi hivatal ugyanis a bejelentési és a felszólalási eljárásban a saját belátása szerint állapít meg jogelveket a leírás, igénypont és rajz szerkesztése, a találmányi jelleg, az újdonság stb. tekintetében. Gyakorlata, mint e kérdéseken
