Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
44 ben legfelsőbb fokon eljáró bírói forum gyakorlata: a magyar közjog szerint jogforrás erejével bír. Ámde a szabadalmi tanács, mint szintén független, sőt mint felülvizsgáló bírói hatóság e jogforrást nem respektálja, úgy hogy más jogelvek képeznek szabályt ugyanarra a jogkérdésre nézve, a szerint, a mint e jogkérdés a megsemmisítési és megállapítási ügyekben, avagy a bejelentési és felszólalási ügyekben vetődik fel, mert ezekben nem a hivatal, hanem a tanács a legfelsőbb forum. Ez az állapot a jogbiztonságot, minden jogrendnek a gerinczét, egyszerűen elsorvasztja. Ha a bejelentési és a birói osztály megtagadja a szabadalmat találmányi jelleg hiánya miatt, vagy mert a találmányt nem találja iparilag értékesíthetőnek, vagy akár azért, mert bizonyos momentumnak ujdon- ságrontó hatást tulajdonít: akkor a feltalálót nem juttathatja szabadalomhoz a felsőbb fórumot képező tanácsnak a találmányi jellegről, az értékesíthetőségéről vagy az ujdonságrontó hatásról táplált ellenkező felfogása. A szabadalmi ügynek itt van pl. egyik legfontosabb kérdése, a leírás szerkesztése (ide értve a leírás deskriptiv részének, az igénypontoknak és a rajznak szerkesztését is). A leírás törvényes feladata és a leírás különálló részeinek egymáshoz való viszonya tekintetében, egyrészről a szabadalmi hivatalnak, másrészről a szabadalmi tanácsnak a felfogása időnként eltér egymástól. Sőt annak a fórumnak, a mely autoritative közreműködik a leírás szerkesztésében és a mely végső fokon és jogerősen ráoklroyálja a bejelentőre az általa szerkesztett igénypontot, leirást és rajzot: elvileg homlokegyenest ellenkező volt nem egyszer a felfogása, mint a szabadalmi tanácsé, a melynek pedig soha semmiféle körülmények között nem lehet ingerencziája a leírás szerkesztésére, mert sem a bejelentési, sem a felszólalási ügyek nem kerülhetnek a tanács fóruma elé. Ellentétes felfogásának foganatot szerezhet az érvényperekben, a hol a már megadott szabadalmak érvénye és terjedelme fölött dönt. Kimutatható, hogy a tanács által képviselt felfogás érvényesítése közvetlen következéseiben a szabadalmi hivatal által — természetesen más felfogás alapul vételével —308