Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
33 mas és költséges eljárás egyáltalán nem biztatja őket kézzelfogható eredménynyel, mert a megvonási per sikeres befejeztével a 20. §. 1. pontjának utolsó bekezdése és 2. pontjának második bekezdése szerint a szabadalmi hivatal ítélete nem szünteti meg a szabadalmat még a törvényes feltételek esetén sem, hanem csak határidőt tűz a szabadalomtulajdonos részére az elmulasztott gyakorlatbavétel pótlására s csak e kötelezettség teljesítésének mellőzése esetén áll be a megvonás sanctiója. Kétségtelen, hogy ez a konstrukczió alapjában elhibázott. Senkinek sincsen kedve csak azért kezdeni és lefolytatni egy peres eljárást, hogy a végén azután a bíróság egy külföldi kiváltságos konkurrens helyett egy belföldit, még pedig egy bosszúra szomjasat rendeljen a nyakára. Ha már a külföldről importált szabadalmazott áru is kényelmetlen volt, még kellemetlenebb másnak a belföldi konkurrencziája. Ennek a messzemenő kíméletnek nincsen létjogosultsága, mert hiszen a törvényt mindenkinek ismernie kell és a szabadalomtulajdonosnak ab-ovo tájékozva kell lenni arról, hogy a szabadalom elnyerése a gyakorlatbavétel tekintetében miféle kötelezettségeket ró reá. Ha tehát azokat mégis elmulasztja,— a dolog ratiója szerint — önkényt kell beállani annak a jogkövetkezménynek, a melyet a törvény a mulasztáshoz fűzött s a bíróság teendője nem lehet más, mint itéletileg deklarálni e következménynek a törvényben körülírt időpontban megtörtént beállását. Ha így építjük fel a megvonási pert, akkor az érdekelt legalább abban a biztos tudatban foghat hozzá az ilyen perhez, hogy az eredmény honorálni fogja a vele járó rizikót, költséget és fáradságot, míg a mai rendszer mellett előre láthatja a felperes, hogy a per teljes sikeréből sem lehet neki semmiféle haszna, sőt a per kedvező kimeneteléből még üzleti hátránya származhatik az által, hogy konkurrensét rákényszeríti, hogy a nyakára jöjjön. Hasonlóképen téves az ú. n. «engedélykényszer» szerkezete is. A törvény nem ad igényt arra, hogy a megvonási perrel fellépő felperes a maga részére igényelje az engedély kiadását. Már pedig ahhoz senkinek sincsen kedve, hogy más 249 3 297
