Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
29 nál. Miéri törje a felszólaló éveken át a fejét új dolgokon, mikor egy külföldi találmány meghonosítása csekélyebb fáradsággal ugyanannyi hasznot hoz neki? Ez az érv sem állja meg a kritikát; nem üti fején a szeget, érvnek is hamis. Első sorban a reproduktiv tevékenység közgazdaságilag nem kicsinylendő: nemzetgazdasági szempontból nem értéktelen tevékenység azoknak a külföldi találmányoknak a meghonosítása sem, a melyek az iparnak ép úgy föllendülést hoznak, mint egy magyar feltaláló agyából kipattant eredeti találmány. De nem kicsinylendő az a munka, fáradság és költség sem, a mely a reprodukczióval jár. Tanulmányutakra, hosszas és gyakran költséges kísérletezésekre van szükség, hogy a sikerre némi kilátása legyen az élelmes és körültekintő iparosnak. A szabadalmi leírásokból, szaklapokból, — tekintve a találmányok óriási tömegét, — igen nehéz ráakadni arra, a melylyel érdemes tovább foglalkozni; pusztán a dijak befizethe- tése kedvéért nem érdemes szabadalmat bejelenteni. Egyáltalában nincsen percentuális garantia sem arra, hogy a szabadalmi bejelentéseknek egész sorozata valamiféle eredményre fog vezetni. A gyakorlatban már bevált és kipróbált találmányokra a külföldi feltaláló természetesen maga fog — jobban mint eddig — igyekezni szabadalmat szerezni. Hasznavehetetlen dologra többnyire csak a helyszínén és nagy utánjárások árán lehet ráakadni. Látnivaló, hogy nem lesz oly könnyű dolog egy jó külföldi találmányra szert tenni, mint az ember azt az első pillantásra gondolná. Végre is az értékek appreciálása a társadalmi gazdaság feladata. Ha csakugyan rentábilis lesz nálunk a külföldi találmányok meghonosítása, akkor ez azt jelenti, hogy a közgazdaságunk jobban honorálja az ilyeneket; ámde a piaczi áralakulás törvénye szerint csak akkor honorálja jobban a külföldi találmányokat, hogy ha azok tényleg értékesebbek is és ha belőlük ennélfogva a közgazdaság is nagyobb hasznot húz. De ha így van a dolog, akkor az ilyen kezdeményezés nem hátrány a közgazdaságra nézve, hanem előny. A míg tehát a mi iparunk egy bizonyos fejlődési fokot el 893
