Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]

10 Hogy a nemzetközi munkamegosztás népünkre nézve elő­nyösebben alakuljon, hogy a világgazdaságban magasabbra értékelt munkanemek jussanak nekünk is osztályrészül: csakis az intenzív mezőgazdaság es az ipar fejlesztése által érhető el. Egymást követő kormányaink áthatva attól a meggyőző­déstől, hogy népünk vagyonosodása és kulturális haladása az ipar fellendülésétől függ, mindenha törekedtek tervszerű és czéltudatos iparfejlesztési politika inaugurálására, de e törek­vések épen napjainkban érték el tetőpontjukat. Nagyon időszerű tehát az a kérdés, hogy a jelenleg ér­vényben levő szabadalmi törvényünk, feladata magaslatán áll-e és a viszonyokhoz mért megfelelő eszköz-e azoknak a czé- loknak az elérésére, a melyeket szabadalmi törvénynyel meg lehet valósítani? Erre a kérdésre határozott nemmel kell felelnem. Mai szabadalmi törvényünk nem alkalmas arra, hogy ipa­runkat nagygyá tegye s nincsen az országban oly magyar iparág, mely fejlődését, vagy nagyságát csak részben is e sza­badalmi törvénynek köszönhetné. Az 1895. évi törvény min­denesetre rendkívüli haladást jelentett annak idején az addigi jogállapothoz képest. A felszólalási rendszer behozatalával az érdekelt ipari köröket bevontuk az ipari haladás sphaerájába; mintegy kényszerítvén őket arra, hogy a találmányi bejelenté­seket figyelemmel kisérjék. A találmányok leírásának közzé­tétele által elértük azt, hogy a bejelentett találmányok újdon­ságát az érdekelt ipari körök ellenőrzik, azokat hamarosan megösmerik és ez által további tökéletesítésre kapnak im- pulsust. További lényeges haladás volt az előbbi jogállapothoz ké­pest az, hogy a törvény szabadalmi hivatalt szervezett, —■ bírói hatóság jellegével — a melyben jogéletünk a jogszolgál­tatásnak egy uj szervét nyerte, a jogbiztonságnak egy újabb garantiáját. Nem lehet csodálkozni azonban a felett, hogy midőn az 1852. évből származó osztrák szab. patens hatálya alatt tel­jesen hátramaradott állapotban levő szabadalmi ügyünk tör­vényhozási reformálására került a sor, a törvényhozás ténye­zői — a melyek még jórészben tájékozatlanul álltak eme jog­274

Next

/
Thumbnails
Contents