Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
и anyag horderejével és gyakorlati kihatásával szemben — nem tudhatták hol és miképen keressék a viszonyaink által követelt leghelyesebb törvényhozási elveket. Nagyon is érthető, hogy a rövid idővel azelőtt, tudniillik 1891-ben hozott német birodalmi törvény s az Ausztriában előkészítés alatt álló törvénytervezet hatása alatt állott mindenki. így történt, hogy törvényhozásunk a felszólalási rendszert leszámítva, csaknem teljesen híven követte az uj német törvény útmutatásait. Ez persze arra vezetett, hogy a törvény életbelépte után a német elméletre és a német bírói gyakorlatra függesztettük szemünket és egészen annak a hatása alá kerültünk. Ez nem volt baj, mert a német elméleti tudás és a gazdag német praxis forrásaiból gyakran értékes anyagot meríthettünk s nagy elismeréssel kell adózni szabadalmi hivatalunknak, hogy — ha kellett — tudott a német felfogástól függetlenül is alkotni. így pl. hazai viszonyainknak megfelelő gyakorlatot fejlesztett a találmányi jelleg tekintetében, megállapítván mindenütt a találmány fenforgását, a hol műszaki hatást látott — tekintet nélkül arra, hogy bonyolult szerkezettel állott szemben, avagy a hatás egyszerűen egy alaki újítás eredménye volt — így kárpótolva — a mennyire lehetséges volt — iparunkat egy használati mintatörvény hiányáért. De ha helyes volt nyomon követnünk a német elméletet a törvény alkalmazásánál, óvakodnunk kell attól, hogy ezt tegyük egy uj törvény előkészítésénél is. Óva intem ettől mindazokat a tényezőket, a melyeknek befolyásuk lesz a törvény alkotására. Tegyük félre Kohlért és Hartigot. Nekünk más forrásmunkákra van szükségünk. Forgassuk áruforgalmi statisztikánkat, a kereskedelmi kamarák évi jelentéseit, menjünk ki a váczi-út meg a soroksári-út gyáraiba és keressük fel a vidék néhány speciális gyárát is. A törvényhozónak azt kell tudnia első sorban, hogy mire van szüksége a magyar iparnak, a melyet szolgálni kíván, nem pedig arra, hogy mikép nyilatkozik valamely kérdés elméletéről Kohler. A német elmélet megállapításai vagy deductiv, vagy in275
