Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]
13 Hátra van még, hogy kijelöljem a módot, miként foglalkozzék a jogászegylet e feladattal. Ügy gondolom azt, hogy a jogászegylet kebeléből kikül- dene egy talán 21 tagból álló bizottságot, mely a Btk. módosítását tanulmányozná, vele rendszeresen foglalkoznék, az egész anyagot összegyűjtené, és indokolással megvilágított tervezetben feldolgozná. Az összegyűjtött anyag megvizsgálásánál súlyt fektetne arra, hogy kijelölje: mi a sürgős, mi a szükséges és mi a kívánatos módosítás; és végül kiterjeszkednék ama munka közben felmerülő büntetőjogi kérdésekre, melyek megoldása ez idő szerint még elodázható. A bizottság e munkáját saját maga alkotta szervezetben és ügyrendben végezné, az egyes kiválóbb kérdéseket saját előadója útján megvitatás végett a teljes ülés elé vinné, munkálkodásáról a választmánynak időszakonként jelentést tenne, és végül befejezett munkáját ezúton a nyilvánosság elé vinné. A Magyar Jogászegylet tudományos testület, mely kijelölt tárgyával intenzive foglalkozhatik, de fölötte nem dönthet, ez azonban nem áll útjában annak, hogy tekintélyével a jogfejlődés terén szavát súlylyal fel nem emelhetné, a közvéleményt ne irányíthatná, a szükséges törvényhozási intézkedéseket ne szorgalmazhatná! Ebben van előadott javaslatom gyakorlati czélja. Ezt a mértéket használtam, s most Önökön, t. uraim és türelmes hallgatóim, a sor megbírálni, ez a mérték: súlymérték volt-e vagy... ürmérték. 249
