Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]

Edvi Illés Károly:

T. Telj es-ülés !

A t. előadó úr igen érdekes előadására szives engedelmük- kel néhány észrevételt teszek. Ezen előadásnak két részét különböztetem meg: egyfelől bizonyos érdemleges megjegyzéseket tesz a btkv. módosításának irányára nézve, másfelől pedig indítványt tesz az iránt, hogy miként vihetné helyesen és gyümölcsözően véghez a jogászegylet ezt a munkát. Az elsőre vonatkozólag nem igen teszek észrevételt, mert hiszen a mélyen t. előadó úr is csak általánosságban jelezte azokat a pontokat, a melyeken a btkv. módosítandó volna. Mindazonáltal kocz- káztatom azt az egy megjegyzést, hogy azokban a miket felvetni méltóztatott, sok olyan dolog is van, a mi nem is tartozik a btkv. keretébe. Pl. az a kérdés, hogy miként osztályozzák a rabokat; kiket zárnak együvé: a rablógyilkost és a családi dráma megtört alakját, azután a testi sértőt és zsebtolvajt stb. (Egy hang: Ez a kódex hibája!) Nem a kódex hibája, ha ilyen történik, hanem azoké, a kiknek kezében van az osztályozás, a kik a börtönöket, fogházakat kezelik; azoknak módjában áll az elitélteket különböző szempontok szerint osztályozni és a büntetést a szerint végrehajtani. Ettől eltekintve, a btkv. büntetési rendszerében kétségtelenül sok olyan dolog van, a mi szerintem is módosítást igényel. így hogy mást ne említsek, a börtönbüntetést a büntetések sorozatából részemről is kihagynám ; a fegyházbüntetés minimumát egy évre leszállítanám és az államfogház kategóriájából kivennék egy pár olyan esetet, a melyet ma a kódex odasorol.

Felszólalásom tulaj donképeni czélja az, hogy a mélyen t. előadó úr azon indítványához szóljak, hogy miként lehetne a

250