Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]
12 beillesztése bevált-e, helyes-e annyira, hogy reformra nem szorul? Már említettem, hogy a Btk. életbelépése óta számos speciális törvény onnan kiemelt egyes bűncselekményeket, azokat külön, módosított alakban határozta meg, külön büntetési tételeket szabott ki, melyek a Btk.-ben követett arányosságot meg is döntötték, sőt néhányat végleg kivett onnan akként, hogy a vétséget kihágásnak minősítette. Önkényt merül fel tehát a kérdés, vájjon ezeket a bűncselekményeket visszahódítsuk-e a Btk. számára, vagy pedig helyezkedjünk arra az álláspontra, hogy a Btk.-ben csupán azokat a bűncselekményeket szabályozzuk, melyek tárgyuknál fogva más speciális jogterületen szabályozást nem nyertek, illetve nem nyernek. Tehát ragaszkodjunk-e egy általános és teljes büntető- kódexhez vagy nem? A tapasztalat arról tesz tanúságot, hogy az utóbbi esetet protegálja a jogfejlődés menete. Végül még egyet. Ha mi az esküdtszéki intézményt fen- tartani óhajtjuk, annak következménye bizonyára az lesz, hogy idővel hatáskörét tágítani fogjuk. Súlyt kell tehát a Btk. módosításánál arra is fektetnünk, hogy az egyes dispositiók összhangban legyenek az esküdtbirósági eljárás követelményeivel, mert jelenleg a szűk hatáskörben is már érezzük azt, hogy mily nehézségek állanak elő az esküdtekhez intézendő főkérdés, mellékkérdés és kisegítő kérdés sorozatos megcon- struálásánál. Nagy és értékes anyag az, a mivel foglalkoznunk kell, de csak a látszat ébresztheti fel azt az aggodalmat, hogy ez a széleskörű reformmunka felforgatná, vagy éppen megsemmisítené az egész Btk.-et. Nem. A Btk.-nek sokkal nagyobb része, és pedig maradandó becsű része maradna érintetlenül, a minthogy szakaszainak egész sorozata van, mely alkalmazást még az életben nem Dyert, mely csak rendkívüli bűnesemények idejére tartalékban marad. Törekvésünk tehát nem túlzás, szorítkozik a napi élet szükségleteire. 248
