Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]
9 évi erdőtörvény, valamint az 1894. évi mezőrendőri törvény az értékhatárt és a minősítést lényegesen alterálta. Ezek az adatok szinte buzdítanak arra, hogy a Btk.-nek a gyakorlatban tapasztalt összes hibáival és hézagaival, melyek egy részét a curiai döntvények a közvélemény szerint nem mindig szerencsésen oldották meg, komolyan és behatóan foglalkozzunk. Nagy és terjedelmes anyag ez, részletezése túllépné feladatom keretét és így csak nagyjában odavetve emelek ki belőle néhány kérdést, mely általános figyelmet érdemelt ki. Bevezetésül mindenekelőtt felvethető: szükséges-e, megoldható-e a bűncselekmények hármas felosztása ? Nálunk ez a kérdés szünetel, másutt folyton felszínen tartják és pedig a kriminális és policziális cselekmények közt megvonandó egy demarcationális határ iránti követeléssel és azzal a talán nem is alaptalan szemrehányással, hogy a hármas felosztás csak arra való, hogy a törvényhozás a bírói hatáskört olcsóbban rendezhesse be. A Btk. bűntettnek vagy vétségnek minősíti az egyes cselekményeket, de ez a bélyeg rögtön átváltozik, mihelyt a tettes, tehát a cselekménynek a törvényben előre megfenyegetett cselekvő alanya, saját személyi viszonyaival a biró elé lép. A kimért büntetés a döntő és ennek minőségéből vagy meny- nyiségéből alakul ki a cselekmény büntetőjogi súlya. Kell-e ezt még osztályozni és ha kell: miért épen két részre ? Az 1843. évi javaslatra utalok. A büntetések nemeiben és rendszerében elegendő anyagot találunk olyat, mely már eddig is folytonos panaszkodó bírálat tárgya volt; de a mellékbüntetések kérdése is alkalmas anyagot nyújt a reformra. Az ország talán mégsem elég vagyonos arra, hogy ily tömeges pénzbüntetéseket elbirjon érzékeny hátrány nélkül. A szabadságvesztés-büntetések számos neme és minősége, — maximuma és minimuma, a normális középfok — végrehajtási módjuk, ezzel kapcsolatban a börtönrendszer 449., 450., 451. §. (1889 : VI. t.-cz.); 440. §. (1888: VII. t.-cz.); 452. §. (1890 : XXI. t.-cz.). 245
