Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]

10

szabályai és intézetei, a feltételes szabadságra bocsátás és egyéb átmeneti kedvezmények szabályozása;

a szabadságvesztés-büntetéseknél az intensivebb szigor, az időszakokra eső súlyosbítás vagy enyhítés a javítás czél- jaira — ellenértékűi a maximumok leszállítása ;

az önkéntes vezeklés valamely formájának értékesítése oly következménynyel, hogy a súlyosabb végrehajtási módra jelentkező a reá kiszabott büntetés meghatározott arányos részét ezzel törli;

a visszaesők, a fiatal és aggkorúakkal való bánásmód intensivebb rendezése;

a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, az ú. n. feltételes elitélés;

a rabfoglalkoztatás nemei: főként a közmunka és mezei munka; mind megannyi napirenden levő fontos kérdés. A Btk. III. fejezete oly egyenletes és arányos képet mutat, hogy látszatra tökéletes.

És mégis honnan van az, hogy az elitéit, mihelyt csak több hónapra nyúló büntetést kap, nem a fogházba, hanem a fegyházba kívánkozik ?

A letartóztatási intézetek félre eső falain láthatni nem ritkán a következő névírásokat: Mulaj János, vagy Egyéb János magyar királyi fegyencz. íme börtönrendszerünkben az : előkelőség.

És miért van az, hogy a hetyke — de romlatlan legényt, kinek a szája eljárt: rágalmazott, vagy keze eljárt: testi sértést követett el, a fogházban találjuk együtt a zsebtolvaj és vásári csaló elzüllött alakjaival, ellenben a rágalmazó és e miatt súlyos következménynyel párbajozót, tehát a kétszeresen törvénysértőt az államfogházban látjuk a nobilis politikai agitátorral — valamint a visszaeső, -—- a többszörös rabló együtt van a családi tragédiában halálos sebet ejtett letört alakkal a fegyházban, stb.

A büntetőjogi felelősség számos és kiváló fontossággal biró kérdései:

Az elmetehetség zavarai, korlátoltsága, az ú. n. csökkent beszámítás, melyet a Btk. pl. a fiatalkorúaknál és siketnémáknál számba vesz, de az egyéb testi vagy szellemi fogyatkozásaié