Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]

8

Erre való hivatottságát, úgy hiszem, senki kétségbe nem vonná.

Ez az egyleti működés nem volna korlátolva, sem kötve más-más tekintetek által, átvizsgálhatná a Btk. egész anyagát és tehetné meg javaslatait, a nélkül, hogy gondja legyen arra: novella-e vagy teljes revízió ?

Érthető és megmagyarázható, hogy a kormánynak lehet e kérdésben gondja és aggodalma, midőn tapasztalja, hogy éppen most a büntetőjog mezején újabb és újabb eszmék, áramlatok, iskolák és jogtani tételek — talán gyakran túlzással, sőt egymásra reáliczitálva a humanistikus túltengés- ben — iparkodnak érvényesülni, a nélkül, hogy eddig érett megállapodást mutatnának, de emez érthető tartózkodás mellett alig magyarázható meg helyesen az a körülmény, hogy a kormány az eddig teljesített munkájának anyagát és terjedelmét semmilyen alakban a nyilvánosság előtt nem ismertette.

A jogászegyletet ellenben mi sem gátolja abban, hogy a teljes revizió kérdését felölelje és azt megvilágítsa úgy, hogy kész anyagot találjon az arra hivatott kéz, mely a Btk. módosítását a törvényhozás elé viszi az ott döntő tekintetek alapján akár szűkebb, akár tágabb keretben.

A magyar jogászegylet e feladat vállalásával alkalmat találna oly intenzív tevékenységre, mely a büntetőjog egész területét átfoglalva, maradandó becsű anyagot gyűjtene fel és termékenyítőleg hatna ki a jogász nagyközönség jogfejlesztő tevékenységére is.

A törvényhozás a Btk. határozatait eddig sem hagyta teljesen érintetlenül, hanem igenis adott alkalommal a szükséghez képest egész sorozatát a szakaszoknak módosította és pedig kezdette már ezt 1879. évben és azóta 12. törvényczikk- ben intézkedett oly módosításokról, illetve kiegészítésekről, melyek a Btk.-nek húsz szakaszát érintik ;* továbbá az 1879.

* Btk. 27. §. (1887: VIII. t.-cz.); 57., 181., 183., 185., 189., 215., 224. §. (1899: XV. t.-cz.); 215. §. (még 1893 : XVIII. t.-cz.); 252.( 253., 256., 257. §. (1894: XXXI. t.-cz.); 412. §. (1897 : XXXVII. t.-cz.);’ 413. §. 1890 : II. t.-cz. és 1895 : XLI. t.-cz.); 407. §. (1891 : XLI. t.-cz.);

244