Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]
Zsitvay Leó: T. Teljes-ülés! ■A büntető novelláról fogok szólni; gyakorlati czélokat kivánok ez úton szolgálni és feladatomhoz ezt a mértéket használom. A nemzetnek az az óhajtása és komoly törekvése, mely az 1715. évi országgyűléstől kezdve egy rendszeres büntetőtörvény- könyv megalkotására irányult és a megbízottakat folytonos munkálkodásra serkentette, több javaslatot hozott létre, ámde törvényt alkotni nem sikerült. A bűntettekről és vétségekről szóló rendszeres büntetőtörvénykönyvünk csak a múlt század hetvenes éveinek végén, az 1878. évi Y. t.-cz.-ben jött létre; életbe lépett pedig az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 1. §-a alapján 1880. évi szeptember hó 1-én; tehát az idén telik be érvényének negyed- százada. A magyar országgyűlésnek e téren tanúsított előző munkálkodása, mely az 1843. évi javaslatban nyert méltó befejezést és a mostani büntetőtörvénykönyv életbelépése közé esik, azonban egy szomorú korszak, egy súlyos közjogi sérelem, mely beállott az által, hogy az 1852. évi május hó 27-én kihirdetett osztrák büntetőtörvénykönyv nálunk is érvénybe lépett és uralmát fentartotta addig, miglen az 1861. évi udvari rendelettel az országbírói értekezlet határozmányai alapján «a magyar büntető-törvények és törvényes gyakorlat» visszaállíttattak és- pedig — úgymond — «megfelelő módosításokkal», melyeket az országbírói értekezlet az anyagi és alaki büntetőjog terén, tehát ily széleskörű jogterületen mindössze kilencz rövidke szakaszban sorolt fel. 239 1*
