Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]

4

Tudjuk, hogy az 1860—67 közti időben közjogi proviso- riumban sinylett az ország. A bíróságok, különösen az elsőfokú bíróságok törvényenkívüli alapokon szervezkedtek, tagjai pedig többnyire a letűnt osztrák uralom tiszti karából kerültek ki, a kik a magyar büntetőtörvényeket, a magyar praxis criminalis szabályait alig ismerték.

Ez időben a büntetőjogszolgáltatás igen zilált viszonyok közt tengődött és a megszokott osztrák törvények szelleme és ereje minduntalan felszínre vetődött.

Az 1867. évi törvények végre meghozták a törvényes közjogi állapotot, a törvényhatósági és királyi bíróságok törvényszerű szervezetben megalakultak ugyan, ámde itt is hiányzott a magyar praxis criminalis hosszú idejű megszakítással elseny- vedt tradi ti ója, a jogfolytonosságból önként keletkező modern jogfejlődés előnye.

Valóban ingoványos talajon süppedezett a magyar büntetőjogszolgáltatás ódon szekere és a panaszok még sem voltak nagyobb méretűek, nem súlyosak és nem számosak, mert a magyar bírói kar a törvényből merített jogánál fogva, melyet «a bölcs bírói belátás» és «a poena arbitraria» czímén kezéhez adott, szemben az elavult magyar büntetőtörvényekkel mindig érvényesíteni tudta enyhébbre hajló felfogását és pedig — a mi mai napság bizonyára visszautasítást keltene — két irányban, t. i. a bevádolt cselekmény büntetendőségének megkonstruálásában, valamint a büntetés kimérésében.

Hálával és elismeréssel kell itt megemlítenem, hogy ebben a korszakban a magyar büntetőjogszolgáltatás helyes fejlődéséhez nagyban hozzájárult dr. Pauler Tivadar akkori pesti egyetemi jogtanár, későbbi igazságügyminiszter és közben a magyar Btk. törvényhozási tárgyalásánál a képviselőház előadója, a ki 1864-ben adta ki a magyar büntető-jogtan nagy kézi könyvét és ebben, az akkori sajátságos joggyakorlati viszonyokhoz simulva, rendszeresen feldolgozta egész anyagát a régi magyar büntetőtörvényeknek és törvényes gyakorlatnak, kapcsolatosan ismertette az 1843. évi javaslat határozatait egész terjedelmükben, végül pedig még hozzácsatolta az osztrák Btk. egész anyagát.

Ez a munka nagyban megkönnyítette az akkori joggya2+0