Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
vetkezeti törvénytervezet fölött tartott vita második, nem eléggé méltányolható eredményének. A vita részleteire, tehát magára a tárgyalás anyagára vonatkozólag kevés megjegyeznivalóm van. A dolog természeténél fogva a felszólaló tagtárs urak inkább magához az előadásomnak is alapjául szolgált törvénytervezethez, mintsem az én rövid értekezésemhez fűzték mondanivalójukat. Éppen ezért a legértékesebb zárszót a vitához maga a tervezet nagyérdemű szerzője fűzhetné. Az első felszólaló, dr. Gold Simon t. tagtárs lír, azonban szíves volt igen jelentős véleményében a tervezettel együtt az én előadásomra is kiterjeszkedni. Yele együtt (1. e füzet 9. lapját) én is sajnálom, hogy felszólalásakor előadásom Írott vagy nyomtatott szövege nem állhatott rendelkezésére. Azt hiszem, ez esetben előadásomra vonatkozó nem egy birálatos megjegyzése elmaradt volna. így mindenesetre másként értelmezte volna azt, a mit például a szövetkezet fogalmának delinitiójáról és a törvénytervezet második szakaszának taxativ felsorolásáról mondok. (Lásd előadásom 11-ik és 12-ik lapjait. Megjegyzem különben, hogy előadásom szószerint a felolvasott szöveggel került ki a nyomdából. Csak a 25-ik oldalon fűztem a felülről számított negyedik sorhoz e szókat hozzá: «a mint az a tervezet 73. §-ában kontemplálva is van.») Olyan előnyeit a tervezetnek, a melyek az én nézetem szerint vitán kívül állanak egyenkint külön nem emeltem ki, ha rájuk is mutattam röviden. Ezt előadásom befejező szavaiban is jeleztem. (39. oldal). A tervezet ilyen előnyös szabályozásának tekintem és ilyennek ismertem el már előadásomban is azt, a mit a tervezet a tagok kilépéséről, (28., 29. § §.) valamint a kivetési rendszerrel kapcsolatos csődeljárásról (95—98. §§.) mond. (Lásd előadásom 22. és 23-ik lapjait.) Gold igen t. tagtárs úr kifogásolja, hogy ezekről a kérdésekről nem szólok. Ilyennek tekintem én azt is, a mit Gold tagtárs úr a tervezet második nagy ütköző ponjának nevez (1. e füzet 5. lapját), de a mely szabályozást - megjegyzi, hogy erről sem szólok — velem együtt ő is helyesel. Különben örömmel látom, hogy a tervezet nemegy lényeges pontjára vonatkozólag szerény nézeteim megegyeznek Gold igen t. tagtárs úr véleményével, 116 234
