Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
95 hogy a szövetkezeteknek igen nagy csoportja altruisztikus és önzetlen. Dömötör tagtárs úr, a ki ezen szövetkezeteket nálam mindenesetre, de valószínűleg Éber Antal tagtárs úrnál is jobban ismeri, a múltkor igen szépen kifejtette, hogy az altruizmus nézete szerint a szövetkezeti formával egyáltalában nincs kapcsolatban. Ott lehet ugyan, de nem szükséges, hogy ott legyen; viszont meglehet a részvénytársaságoknál, de ott sem szükséges. Bizonyos jogi meghatározásokkal szemben mindenkor ajánlatos a bizalmatlanság és azért az altruizmus kérdésénél sem elégedhetünk meg az ilyen hozzávetőleges megjegyzéssel, hanem kutatnunk kell, hogy mi is az az altruizmus és menynyiben forog fenn ? Mi legyen a szövetkezeteknél az altruizmus ? Hogy a szövetkezet mint olyan önzetlen? Ha abban áll a szövetkezet önzetlensége, hogy tagjainak előnyöket nyújt, de maga magának nincs nyeresége, ez helyes volna, de azt az elvet az illető szövetkezetek nem hajlandók elismerni. Avagy az legyen az altruizmus, hogy sem a szövetkezetnek, sem tagjainak nincs haszna, hanem más valakinek? Ilyen szövetkezet tudomásommal ez időszerint nem létezik. — Láttam olyan részvénytársaságot, a mely Budapest fővárost egy közkúttal megajándékozta és egyéb közhasznú intézményeket létesített, de ilyen szövetkezeteket hazánkban nem láttam. Ennélfogva ez az altruizmus épen olyan fogalom, mint a quiritár tulajdonjog, a melynek tanítását Justiniánus császár annak idején megtiltotta, nehogy a tanulatlan ifjak jogi felfogását ezzel megzavarnák. Justiniánok ma már nincsenek, de az ilyen altruizmust mindaddig, a mig ennek a konkrét jeleit nem látjuk, nem ismerhetjük el. Dömötör László t. barátom a szövetkezetek lényeges tulajdonságát abban látta, hogy a tagok száma, s igy az alaptőke változik. Ezt téves : hiszen köztudomású, hogy egyes törvényhozások, pl. az angol is megengedik, hogy a részvénytársaságoknál a részvényesek száma s igy az alaptőke is változzék. A lényeges és döntő a szövetkezeti czél, t. i. az, hogy mennyiben képes a szövetkezet a tagjai anyagi jólétét előmozdítani. Ha képes erre, megfelel czéljának, máskülönben nem. És mindenütt, a hol a szövetkezeti törvényhozás öntudatosan 213