Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
66 gok többi fajaitól és különösen egy szomszédos intézménytől, a részvénytársaságtól megkülönbözteti. Az említett két különbség bővebb kifejtését a t. teljesülés előtt feleslegesnek tartom. Véleményem szerint ezen fő princípiumoknak, a melyek tekintetében a szövetkezetek a többi kereskedelmi társaságokkal egyeznek s ezen különlegességeknek, a melyekre nézve különböznek, ezeknek kell irányadóknak lenniök minden a szövetkezetre vonatkozó törvényes intézkedésnél. Midőn a szövetkezetek fogalmáról és különleges természetéről beszélek, nem hagyhatom megjegyzés nélkül az igen t. előttem szólott tagtárs úr azon kitérését, hogy vájjon az altruizmus vonása valami lényegi sajátossága-e a szövetkezeteknek ? Véleményem szerint és a tételes jog szempontjából nem az. Történetesen és úgy, a mint a szövetkezeti kérdés társadalmilag kezeltetik, igen sok helyen altruisztikus szempontokat is összekötnek a szövetkezeti társulással, de azt hiszem, hogy ezen altruisztikus szempontokat a törvényben körülírni és meghatározni és a szövetkezet fogalmának constitutor elemévé tenni nem lehet. Ha az accidentaliter, mint járulék hozzácsatlakozik, az nagyon örvendetes dolog, sőt tekintettel a szövetkezeti intézmény structuráj ának nagy elas- ticitására, ezen társulási forma mintegy pnedestinálva van az altruistikus egyesülésekre, de ha hiányzik ez a vonás, azért az a szövetkezet épen olyan jogú, mint a többi. Sőt el tudom képzelni, hogy pl. a részvénytársaságok is felvesznek programm- jukba és működésük bizonyos részleteibe altruisztikus mozgalmakat. Hogy a vezérfonalat még egyszer prsecizirozzam, én a kereskedelmi társaságoknak általános jogait kívánom biztosítani a szövetkezetekre nézve is és ettől való eltérést pusztán a szövetkezet lényege által indokolt esetekben tartok megengedhetőnek. Megengedhetőnek tartok a szövetkezeti törvényhozásnál még egyéb módosításokat is, nevezetesen olyanokat, a melyek nézetem szerint a többi kereskedelmi társaságokra is kitelj esztendők a kereskedelmi novellában. Miután az új szövetkezeti törvény történetesen előbb keletkezett vagy legalább a tervezet előbb látott napvilágot, érthetőnek tartom, hogy ebben olyan különleges intézkedések is foglaltatnak, a melyek 184