Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
63 miként a német szövetkezeteknél is történik, autonomice maguk a szövetkezetek teljesítsék. Ki kell azonban terjeszkednem jogászi szempontból a «hivatalbóli levonások» kérdésére, a mely úgy látszik, elkerülte az érdekeltek figyelmét. Gyári és más szövetkezetekben daczára annak, hogy az ipartörvény (118. §) az ú. n. Truck systemát tiltja, mégis olyan kapcsolat van a munkaadó és a munkásszövetkezet közt, a melynek értelmében a bevásárolt árúk értéke «hivatalból» levonatik. Ez, úgy tudom, a m. kir. államvasutaknál, de másutt is érvényben van, pedig nagyon meggondolandó dolog ez, mert olyan visszásságok keletkeznek belőle, a melyek folytán egyrészt a vásárlás gazdaságilag roppant helytelen nyomokon indúl, de szociális szempontból is nagyon lényeges ez a kérdés, mert akárminő égető szüksége legyen is az illető alkalmazottnak, a «Konsum» (szövetkezet) elégíti ki magát első sorban és annak a tisztviselőnek egyáltalában semmi sem marad és keletkezik egy új fajta árúuzsora úgy, hogy a szövetkezeti tagok a legnagyobb mértékben veszik igénybe a hivatalból való levonás alapján a vásárlási jogot és az árukat értékesítik a környéken, esetleg maguknál a kisebb kereskedőknél is. Legyen szabad még a czégbirósági jogkörről szólanom, a mely, azt hiszem, teljesen elhibázott. A javaslattervezet a járásbíróságra kívánja a czégbirósági teendőket hárítani Távol áll minden jogásztól, az ország járásbíróságait még tovább megterhelni azáltal, hogy 300 és egynéhány járásbíróságra bízza ezen teendőket is. Nem akarok részletesen kitérj eszkedni arra a kérdésre, hogy minő eljárás alkalmaztassák itt; hogy vajjona másodfokú forum a kir. tábla lesz-e, vagy pedig a 67 törvényszék, de mindenesetre olyan chaos keletkeznék, a mely a magyar jogszolgáltatásnak nem válnék előnyére. Ismerni kell a hazai viszonyokat, de méltóztassék a gyakorlati viszonyokat is figyelembe venni, főleg azt, hogy kisebb helyeken vezérlő elemek a bírák és bírósági személyzet és ezek még inkább bevonatnának a társadalmi harczok szenvedelmeibe, úgy hogy épen azt a czélt nem érnők el azáltal, a melyet a javaslattervezet szolgálni kíván. Már azért sem tartom helyesnek, hogy ezen nagy kérdést a legutolsó szakaszban, mint átmeneti intézkedést vették fel. isi
