Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
64 Bocsánatot kérek azért, hogy kissé túlzott mértékben vettem igénybe a t. teljes ülés figyelmét, de erre a kérdésnek társadalmi szempontból is való nagy jelentősége késztetett. Ne méltóztassék ezt fővárosi nézőpontból vizsgálni. Mások a központi viszonyok és egész mások a mi viszonyaink, a kik ott a perifériákon élünk és látjuk ezen kérdés gyakorlati oldalát, a mi megóv bennünket az elfogultságtól; látjuk azon hátrányokat, a melyek e kérdés mai kezelésével felmerülnek. Az én kamarai kerületem már nemzetiségi vidék is bizonyos részben, mert Gömör és Kishont vármegyék északi része is odatartozik és mit látunk azon vidékeken? Folyton arról beszéd lünk, hogy kereskedőt és iparost neveljünk és teremtsünk erős magyar középosztályt és ezzel szemben épen azokat az elemeket, a kiknek sorsától, azt lehet mondani, a lateiner osztály megélhetése függ, megélhetési viszonyaiban zavarjuk. A szorosan vett jogászi szempont mellett méltóztassék figyelembe venni, hogy a nemzeti szempontból, a kis elemek szempontjából milyen fontos, hogy a gyakorlati életben arra mutassunk rá és arra buzdítsuk a jövő nemzedéket, hogy kereskedővé, iparossá igyekezzék lenni, a midőn mindig csak a vergődő kis ipart és detailkereskedelmet látjuk magunk előtt, a melyet nemcsak a természetes evoluczió minden súlya nyom, hanem a különböző társadalmi elemek olyan harcza, a mely tisztán eszközül használ ki olyan intézményt, a melyet 60 évvel ezelőtt annak alapítói egészen más czélra alapítottak. Erre kívántam felhívni a t. teljes ülés figyelmét. 183
