Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
60 gét és miből lehet azt nálunk megállapítani? Abból, hogy mennyi üzletrésze van a szövetkezetnek és mily mértékben fizettetik az be. A porosz központi hitelszövetkezet pl. azon helyes bázison nyugszik, hogy ott megnézik minő üzletrésze van, minő a felelősség és ha korlátolt e felelősség, hányszo- ros ez és mennyi fizettetik be a szövetkezetbe. Ez a bázisa minden helyes hitelszövetkezetnek nemcsak az ú. n. hivatalos pénztárral szemben, de, a mint tudjuk, magánbankárok is nyújtanak hitelt, tehát csak az üzletrészes szövetkezet az, a mely egyáltalában boldogulni képes. De hibás ez a szövegezés azért is, mert nem szabad áltatnunk magunkat altruiszti- kus szempontok által. Ma a legtisztább altruisztikus alkotás csak úgy bír boldogulni, ha megfelelő tőkeerővel is bír. A mi szövetkezeteinknek tőkeereje a legkevesebb. A fejlődés olyan hibás irányban történt, hogy megengedtetett — hiszen számos példát hozhatnék fel erre nézve — hogy a fogyasztó szövetkezetek igen tetemes része csak 10, sőt öt koronás üzletrészszel alkottassák. Ilyen csekély üzletrész mellett mit sem lehet elérni. A német szövetkezeti törvény szerint korlátolt felelősségű szövetkezet tagja csak egy üzletrészt jegyezhet és más szövetkezet tagja nem lehet. Ezt a természetes intézkedést nálunk is fel kellene venni, mert ha én más két vagy három, vagy több korlátlan felelősségű szövetkezet tagja vagyok, hol marad akkor de facto a felelősség? Az üzletrész felmondás tekintetében is rendkívül zavarosnak mondható a javaslat, mert hol kizárásról, hol felmondásról, hol megszűnésről, hol kiválásról beszél, úgy hogy ez az egész rész olyan apró részleteket tartalmaz, a melyek épen nem a törvénybe valók. Az igazgatóság kérdésére nézve bátorkodom felemlíteni, hogy először is a háromtagú igazgatóság ilyen jellegű intézménynyel kevés, valamint különösen azt is, hogy az 50. §., megengedi azt a sajátságos dolgot szemben az 1. §. definíciójával, hogy az igazgatóság tagja nem szövetkezeti tag is lehet. A szövetkezeti eszmével ellentétben áll az, hogy olyas valaki, a ki nem tagja valamely intézménynek, az igazgatóság tagja lehessen; erre egyáltalában nem találtam okot, annál ke- vésbbé, mert két §-sal lejebb a javaslat nem adja meg a czég178
