Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
53 nek kell megváltoznia ahhoz, hogy a jogász által alkotott intézmények valamikor czélt érjenek. Mert a magyar fejlődés sajátságos vonása nyilvánul meg például a fogyasztó és hitelszövetkezetek számarányában is. Az angol szövetkezetek főként fogyasztó szövetkezetek és főképen a distributiv szolgálatra vannak berendezve. Az ezelőtt hatvan évvel ott létrejött alkotások tisztán ilyen természetűek voltak. Németországban főképen hitelszövetkezetekkel indult meg a mozgalom. Schultze-Delitzseh kizárólag hitelszövetkezetek alkotását tartotta szem előtt. Innan van hogy a német birodalomban 24,000 szövetkezet közül 1400 a fogyasztó szövetkezet, míg Magyarországon az összes szövetkezeteknek 25—30%-a fogyasztó szövetkezet: Az én kerületemben épen kétszer annyi a fogyasztó szövetkezetek száma, mint a hitel- szövetkezeteké. Már pedig azt hiszem, hogy a ki a hazai viszonyokat ismeri, az kétségbevonhatatlannak tartja, hogy ebben az országban elsősorban és feltétlenül hitelszövetkezetekre van szükség, minthogy nálunk a hitelélet egészen más természetű. Ezeket azért kellett előadnom, hogy kissé megvilágítsam azon nézőpontokat, a melyeket bátor leszek itt kifejteni. A történelmi fejlődés ismerete a jelen esetben azért szükséges, mert nálunk sokszor sajátságos törvényalkotás történik, a melynek a gyakorlattal való összefüggését nem tudjuk egész biztosan megjelölni. Nálunk akkor, a midőn az 1898: XXIII. t.-czikkel az ú. n. Országos Központi Hitelszövetkezet megala- píttatott, úgyszólván a háztetővel kezdték az építkezést, nem pedig az alapozáson. A jogászi szempontokra való tekintettel össze kell hasonlítanom a porosz központi szövetkezeti pénztárt, pl. az Országos Központi Hitelszövetkezettel, hogy lássuk milyen eltérő a kettőnek jogi helyzete A porosz központi Hitelszövetkezeti pénztar egyáltalán nem állapított meg a szövetkezet között semmiféle jogi különbségeket. Az ennek kötelékébe tartozó szövetkezetek semmiféle különleges jogállással nem bírnak. Ott tudvalevőleg ma is érvényben van az 1889-iki szövetkezeti törvény; annak alapján a porosz központi hitel- szövetkezetnek jogi törvényhozási formája csak annyiban van, hogy az állam felállította és felhatalmazta a központi pénztárt bizonyos összegeknek a szövetkezetek részére való rendéiként
