Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
47 százalékkal több vagy kevesebb osztalékot kapnak csekély tőkét képviselő üzletrészeik után; fontosabb az, hogy azt a támogatást, a melynek nyújtására a szövetkezet hivatva van, tényleg megkapják-e vagy sem. Ha ezt a támogatást olcsón és köny- nyen kapja, akkor a szövetkezeti tag szívesen lemond az üzletrész után járó osztalék e csekély hányadáról, míg meglehet, hogy a szövetkezet vezetése tényleg oly időt és gondosságot kívánó munkával jár, a melynek az igazgatóság csak legalább némileg megfelelő remunerátióért vetheti alá magát. Nem helyeselhetem azonban a tervezet 50 és 65. §-ainak azokat a rendelkezéseit, a melyek szerint az igazgatóságot és felügyelőbizottságot csupán egy harmadrészben kell feltétlenül szövetkezeti tagokból összeállítani. Ezt lehetetlen rendelkezésnek tartom általában, de különösen az én álláspontomból, a mely szerint ugyanis a szövetkezet csupán tagjai részére fejthet ki üzleti működést. Volna még egy és más észrevételem igen t. telj es-ülés, különösen az állami felügyelet és a korona-szövetkezetek tekintetében, de miután nézetemet e két külön kérdésben az idő előrehaladottsága folytán már úgy sem fejthetem ki és miután bizton hiszem, hogy épen ezek azok a kérdések, a melyek a nélkül is a legtöbb megbeszélés tárgyaiul szolgálnak, legyen szabad inkább néhány egyéb apró kérdést érintenem, a melyek nem állnak annyira a vita előterében és így aligha is részesülnek más oldalról a kellő megvilágításban. Ebbéli észrevételeim különösen a szövetkezetek alapításának körülményeire, feltételeire vonatkoznak. A javaslat 6. §-a szerint a tervezet aláírása által, az aláíró a szövetkezet tagjává válik. A ki ismeri a szövetkezetek alapításának módjait, a ki tudja azt, hogy az a szegény paraszt a csábítások, Ígérgetések által elkábítva gyakran azt sem tudja, hogy mit ír alá és legfeljebb az alakuló közgyűlésen, a hol ugyanis megválasztják a szövetkezeti elöljáróságot és megalkotják az alapszabályokat, ébred annak tudatára, hogy mi történik vele, mihez kívánják az ő anyagi hozzájárulását és felelősségét; a ki már a gyakorlati életből tudja azt, hogy hány esetben jelenti ki már az alakuló közgyűlésen épen az ott szerzett tapasztalatok hatása alatt az a szegény ember, hogy nem kíván a szövetkezet tagja lenni és 165