Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
46 Megállapítván az eddigiekben a szövetkezeteknek helyét, egyrészt az egyletek, másrészt a kereskedelmi társaságok között és rámutatván azokra a megszorításokra, a melyeket a szövetkezetekkel szemben lényegüknek megfelelően nézetem szerint mindenesetre alkalmazni kellene, ki kell jelentenem másrészt, hogy a szövetkezetek ügyletvitelének az említetteken túlmenő minden megszorítását feleslegesnek, sőt károsnak tartom. All ez elsősorban a kerületi korlátozásra a szövetkezetek bármely fajával és így a hitelszövetkezetekkel szemben is, a mint azt a tervezet 17. és 19. §-ai contemplálják. Ha végrehajtatikugyanis a törvény 81. §-a a mely szerint ügynökök útján tagokat fogdosni tilos, és a perrendtartási törvényjavaslat törvénynyé válik, a mely szerint a nemkereskedő üzletfél még könyvkivonat alapján sem perelhető a felperes kereskedő székhelyén, akkor azt hiszem, hogy elesik minden veszélye annak, hogy a szövetkezet működését tetszés szerinti területen folytassa. Ellenben igen sok életképes szövetkezet megalakulásának veszszük elejét ezzel a tilalommal, ha teszem fel az ország különböző helyein ugyanazon egy ipart űző egyének akarnak hitelszövetkezetté egyesülni, vagy ha pl. kereskedők egyesülnek szövetkezetbe könyvköveteléseik leszámítolására, a mi természetesen egy községre szorítkozva, eredményre való kilátássalnem tehető. Ugyancsak nem korlátoznám a szövetkezeteket a tekintetben sem, hogy korlátlan vagy korlátolt felelősséggel, üzletrészekkel vagy üzletrészek nélkül alakuljanak. E részben teljesen egyetértek a tervezet álláspontjával, hiányosnak tartom azonban azt, hogy 21. §-ban megengedvén üzletrész nélkül is a szövetkezet megalakulását, ennek további következményét nem vonja le a nyereség felosztása tekintetében oly irányban, hogy az illető szövetkezetekre kötelezőleg elő nem irja, hogy addig, míg üzletrészek hiányában a fel nem osztott és tartalékba helyezett nyereségből bizonyos üzleti tőke nem áll elő a nyereséget felosztani egyáltalában nem szabad. Nem korlátoznám továbbá a szövetkezetét a tekintetben sem, hogy az igazgatóság díjazása, a mint azt az 50. §. elrendeli, a tiszta jövedelem 10%-át túl nem haladhatja, mert ne feledjük el, hogy számos szövetkezeti alakulat van, a melynél a tagok szempontjából nagyon mellékes az, hogy egy vagy két 164