Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
43 is kiterjesztő szövetkezettől, mint a kiskereskedő — de mindez érdekek nem irányadók előttem, valamint annak ismerete sem, hogy a kereskedőknek nálunk tapasztalt ellenszenve a szövetkezetek ellen épen nem áll elszigetelten, és hogy megvolt ez az ellenszenv ott is, a hol sokkal kevesebb okuk volt a kereskedőknek a panaszra, nem szólva Németországról pl. Angliában is. Irányadó előttem egyedül a dolog lényege és az a szempont, hogy ellentétes szabályozás mellett a szövetkezeti eszmét kivetkeztetjük eredeti alakjából és mint olyan intézmény, a mely meghasonlásbán van saját belső lényegével, a viszálynak és balsikernek magvát hordja az mindvégig magában. Ebből a szempontból vizsgálva a törvénytervezetet, alig kell mondanom, hogy annak ide vonatkozó határozmányaival nem értek egyet; azokat jó részükben veszedelmeseknek és olyanoknak tartom, hogy azok megnyugvást a kiélesedett ellentétekbe nem hozhatnak, ellenben a jövőre is számos baj és visszásság kútforrásai lehetnek. — Csodálatosnak tartom pedig a tervezet ily állásfoglalását, mert hiszen a tervezet indokolása mindenhol utal arra a különbségre, a mely a részvénytársaság kereseti tevékenysége és a szövetkezetnek csupán tagjai gazdálkodását subsidiárius módon elősegítő működése között létezik. — Hogy a tervezet e különbség logikai következményét mégsem vonja le, azt azzal indokolja, hogy a szövetkezet nem kevésbé mozdítja elő a tagok érdekeit, ha nem tagokkal köt is ügyleteket, sőt gyakran a nemtagokkal való ügyletkötés teszi egyáltalában lehetségessé a szövetkezeti czél elérését. Bocsánatot kérek, ennek az indokolásnak helyességét nem fogadhatom el. Elismerem, hogy a szövetkezet szolgálhatja így is tagjai érdekeit, de nem azokat az érdekeit, a melyek a szövetkezet útján szolgálandók. De igy általánosan odavetve egyáltalában nem ismerhetem el annak helyességét, hogy gyakran csakis a nemtagokkal való ügyletkötés teszi lehetővé a szövetkezeti czél elérését. Azt hiszem ugyanis, hogy a szövetkezet csak annyiban köthet ügyleteket nem tagokkal, a mennyiben 1. a szövetkezeti czél elérésére szükséges eszközök megszerzéséről; 2. a szövetkezetnek oly harmadik személyekkel kötendő ügyleteiről van szó. a melyeket ha a szövetkezet nem volna, maguk a tagok kötnének megahar161
