Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
39 len gazdálkodását. Azon czél szerint, a melyet a tagok általa elérni akarnak, csupán a tagok munkaerejét gyümölcsözteti; csupán az ő terményeiket értékesíti; csupán az ő fogyasztásukat szolgálja; csupán az ő hitelszükségleteiket látja el, stb. Mihelyt a szövetkezet ettől eltér, mihelyt nem csupán tagjai gazdálkodását akarja annak csupán egy-egy mozzanatában támogatni, hanem ugyanezen mozzanatokban támogatja mások gazdálkodását is: miután a mai csereforgalomban ezt csak ellenszolgáltatásért teheti, ezzel már önálló kereseti tevékenységet fejt ki, amelylyel előmozdíthatja ugyan tagjai keresetét, gazdálkodását, de többé nem azokban a mozzanatokban a melyeknek előmozdítása tulaj donképeni rendeltetése, hanem ép úgy, a mint előmozdítja akárminő részvénytársaság a saját tagjaiét. Épen azért, ha van jogosultsága annak, hogy szövetkezet és részvénytársaság közt lényegbeli különbség tétessék, ha fogalmilag meg akarjuk különböztetni a részvénytársaságot a szövetkezettől, más gazdasági czélokat akarván elérni ez utóbbival, mint a részvénytársasággal; ha el akarjuk vele érni azokat a gazdasági czélokat, a melyekre a szövetkezeti eszme utal bennünket, azt t. i. hogy egyesek gyenge erejét független, önálló gazdálkodásuk bizonyos mozzanataiban az összesség ereje szolgálja, támogassa, de úgy, hogy a végczél nem a szövetkezet, hanem a független egyének gazdálkodása legyen: akkor az első feladatnak abban kell állnia, hogy a szövetkezet minden olyan velleitását, a melylyel magát részvénytársasággá akarja kijátszani, meg kell akadályozni. Meg kell pedig ezt akadályozni, elsősorban magának a szövetkezeti eszmének szempontjából. E részben csak annyit jegyzek meg, hogy ha a szövetkezeti eszmének áldásait, a szövetkezetben egyesültek összességének támogatását bárki is élvezheti a nélkül, hogy a kölcsönösségből, a kölcsönösséggel járó koczkázatból részét kivenné, a nélkül, hogy a szövetkezetbe belépne: belépnek akkor a szövetkezetbe azok, a kik a szövetkezeten kívül álló harmadik személynek támogatásából keresetet űznek, e támogatást csak nyerészkedés czéljából folytatják, mivel azután nem a szövetkezeti, hanem csak a részvény- társasági eszme nyer. Meg kell akadályozni ezt az egyes szövetkezetek szem157
