Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
37 minő egyesületi propagandát, a mely ott különösen abból a szempontból volt fontos, hogy a szövetkezetek szocziál-demo- kratia politikai czéljaira ki ne használtassanak, 600 márkáig terjedhető pénzbírsággal sújtja azokat az igazgatósági tagokat, a kiknek ténykedése a törvény első §-ban említett üzleti czé- loktól eltérő czélokra irányul, vagy a kik közgyűlésen oly nyilvános ügyekre vonatkozó javaslatok tárgyalását engedik meg, vagy nem akadályozzák meg, amelyeknek megbeszélése a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvények alá tartozik. Áttérhetek ezek után a szövetkezet kereskedelmi társasági minőségének megállapítására. Külsőleg a szövetkezet leginkább hasonlít a részvénytársasághoz és annak a sok félreértésnek, a mely a szövetkezeti kérdés körül eddig felmerült, oka többnyire abban rejlik, hogy a szövetkezetre a részvénytársaság tekintetében helyeseknek elismert szabályokat iparkodnak alkalmazni, és hogy a legritkább esetben találkozunk azzal az érzékkel, a mely e két jogi alakulat benső lényegének megkülönböztetésére képes. Nem is jöhet rá erre a különbségre az, a ki csupán a jogi formák útvesztőiben mozog és nem veszi kiindulási pontul azt a gazdasági szükséget, a melynek egyfelől a részvénytársaság, másfelől a szövetkezet megfelel. — Pusztán a jogi formák alapján ugyanis fogalmi különbséget e kettő között nem találunk; ilyen különbséget legfeljebb a tételes törvényhozások állíthatnak fel. így nem különbözteti meg a kettőt egymástól az, hogy az egyik állandó, a másik változó alap-, illetőleg üzleti tőkével alapul, ha figyelembe veszszük, hogy Angliában a részvénytársasági alaptőke, ha maximuma már az alapszabályokban meg is van állapítva, effective folyton változhatik, míg ezzel szemben a társaságokról szóló 1867 julius 24-iki franczia törvény szerint a szövetkezeti alaptőke folyton változtatható ugyan, de maximuma szintén meg van állapítva és pedig magában a törvényben, a mennyiben az 200.000 franknál nagyobb az alapításkor és az első évben nem lehet és későbben is csak évről-évre legfeljebb ha évenkinti 200.000 frankkal emelhető. Vagyis úgy a részvénytársasági, mint a szövetkezeti alaptőke maximumának megállapítása mellett a részvénytársasági alaptőke effective ép úgy változhatik, mint a szövetkezeté, miért is ez a körülmény nóta distinctivának a 155
