Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
16 A javaslat 7. §-a kifogástalanul állapítja meg, hogy a tervezetnek , 10. §-a, hogy az alapszabályoknak mit kell magukban foglalniok. A 8. §. szerint a közgyűlést az alapítók hívják egybe. Ugyancsak ők jelentik be a szövetkezetei a czégjegyzékbiróság- nál. (11. §.) Ez, valamint a 9. §-nak az a rendelkezése, hogy az alakuló közgyűlésen minden tag csak egy szavazattal bir, tökéletesen megfelel a szövetkezeti eszme követelményeinek. Nagyon helyes, hogy a tervezet eltekintett az alakuló közgyűlésen a czégbiróság kiküldöttjének constitutiv jelenlététől, a mit pedig az 1894. évi javaslat megkövetelt. Ezt a változtatást nemcsak az indokolja, a mit a tervezet megokolása felhoz, t. i. hogy a kötelező jelenlét által a bíróság nagyon meg volna terhelve, hanem az is, hogy így nem fog a szövetkező tanítók, papok, jegyzők mellett a szövetkező birák osztálya is kialakulni. A szövetkezeti mozgalomnak nálunk tapasztalható mai, részben tagadhatatlan túltengése mellett megbecsülhetetlen előny, ha maga a törvényes szabályozás nem nyit utat ilyen könnyen félszeggé válható újabb társadalmi fejleményeknek. Igaz, a czégjegyzékbiróság kiküldöttjének constitutiv jelenlétét a szövetkezet megalakulásánál a képzelhető leghatályosabb ellenőrző módozat gyanánt elismertem már az 1894. évi javaslatban. Csak attól tartottam ott is, hogy a szövetkezeti eszmének az a csekély töredéke, a mely a mi szövetkezeti életünkben erősen kutatva ugyan, de megtalálható, ezzel veszendőbe megy. A szövetkezeti elv természete éppen olyan, hogy törvényes szabályozást megtűr, de állandó administrativ beavatkozást már nem. Szívesen üdvözlöm codificatorunkat abból az alkalomból, hogy a szövetkezeti elv természetével meg nem férő ezt a rendelkezést, melyre példát az 1884. évi német részvénynovellában talált, újabb javaslatából kihagyta. Persze ezzel veszendőbe ment az a biztosíték is, mely a kifogásolt rendelkezésben különben rejlett. Az így keletkezett hiányt az új javaslat már említett 3. §-ának 2. bekezdésével igyekszik pótolni, mely kézzelfoghatóbb személyi garancziákhoz köti a szövetkezet alapíthatását a régi javaslat tág értelmezést engedő anyagi követelményei helyett. 16
