Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
17 A javaslat az alakuló közgyűlés határozatképességéhez a belépett tagok egyharmad részének jelenlétét kivánja. Nem mutat a tagok nagy érdeklődésére az új szövetkezet iránt s a szövetkezet eszméjének átértésére a szövetkezők részéről, ha ennél több tag az alakuló közgyűlésre nem jön össze. Indokolt volna legalább a belépett tagok kétharmad részének jelenlétét megkívánni. Ez az intézkedés részben eltörülné a mai szövetkezeteknek tőkeképviseleti, részvénytársasági jellegét s a valódi kölcsönösség, a közös üzletkezelés elvének, nemcsak az anyagi, de az erkölcsi összetartozásnak átértését jobban biztosítaná. A czégbejegyzés hatályát a szövetkezetek megalakulására még szabatosabban, de abban a szellemben állapítja meg a tervezet is, mint a Kereskedelmi Törvény. Nem hisszük, hogy ez a szabályozás (14—16. §§.) bármely részről vita tárgyát tegye. Már inkább többféleképen megoldható kérdés az, hogy mi legyen a szövetkezet működési területe, állíthat-e fel a szövetkezet fióktelepet? A tervezet a hitelszövetkezeteknek (természetesen a központiak kivételével) ezt nem engedi meg. (17. §.) Megállapítja a szövetkezeti kerület fogalmát. Az a konczesszió, melyet e tervezet egyéb szövetkezeteknek tesz, különösen a fogyasztásiakra való tekintettel tehető vitássá. E kedvezmény indokául csak az hozható fel, hogy a dolog természete szerint a fogyasztási szövetkezeteknél köny- nyebben bocsájtható meg, mert nem boszulja meg magát oly erősen az igazi szövetkezeti elveknek t. i. hogy a szövetkezők egymás személyiségét, szorgalmát, takarékosságát, anyagi helyzetét ismerjék, — ebben az engedményben rejlő sérelme. Az az aggály, melyet egyebek közt különösen az Országos Kereskedelmi Egyesülés véleménye * hangoztat a fogyasztási * Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés veteményes jelentése a szövetkezetekről szóló törvénytervezet újonnan átdolgozott előadói tervezetéről. Budapest, 1904. 17—19. lapok. Ezt a veteményes jelentést tudtommal dr. Lévy Béla budapesti ügyvéd készítette. Magát a jelentés tervezetét, melynek álláspontja kevésbbé egyoldalú, hangja is higgadtabb, többre becsülöm. Kifogásolom azonban ebben is, hogy nem mél244 17
