Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
36 ván számos, a köztörvények szempontjából kifogás alá eső szövetkezeti alapszabály tekintetében. Ma azonban a czég- biztos e működésében kizárólag a bíróságok jóakaratára van utalva, mert az alapszabályokba csak úgy nyerhet betekintést, ha a bíróságok felkérésére átteszik azokat hozzá, a mire a bíróságok, miután az alapszabályok a nyilvános czégokmánytár- ban őrizendők, nem kötelezhetők. Azt hiszem, hogy mi nehézségbe sem ütközik tehát, hogy a szövetkezetek arra kötelez- tessenek, hogy alapszabályaikat három példányban mutassák be és hogy a 12. §-ban, a mely szakasz a bemutatott alapszabályok további sorsáról intézkedik, kimondassék, az alapszabályok egyik példánya a czég központi kihirdetése végett a czégbiztoshoz intézett megkereséshez csatolandó, miáltal megadatnék a czégbiztos ebbeli működésének legalább formális előfeltétele. Ugyancsak a most megbeszélt szempontból nem tartom elegendőnek a törvényjavaslat 71., 72. és 73. §-ban tervezett felügyeletet. Helyeslem ugyan, hogy a szövetkezeti kötelékek a 73. §-ban törvényileg elismertetnek, sőt még azt is kívánnám, hogy azok a szövetkezetek, a melyek kötelékbe nem tartoznak, törvény erejénél fogva, habár csak egy erkölcsi czélokat követő autonom központi kötelék felügyelete alá helyeztessenek. A kötelék felügyelete mellett érvényesítendőnek tartom azonban az állami felügyeletet is és pedig nemcsak abban az esetben, amelyben a 73. §. azt kontemplálja, hanem attól egészen függetlenül időközönként a kötelékekre is kiterjedő vizsgálatok alakjában. Szükségesnek tartom pedig ezt azért, mert meges- hetik, hogy maga a kötelék is ugyanazon tendencziák szolgálatában áll, a melyeket az államnak a gyakorlati jog szempontjából még egyes szövetkezeteknél is kifogásolnia kell és. így e tendencziák ellenében a kötelék által végzett vizsgálat, biztosítékot semmi esetre sem nyújthat. Kívánatosnak tartom végül, hogy a büntető határozmá- nyokat tartalmazó fejezetekbe külön büntető határozat vétessék fel az oly szövetkezeti igazgatók ellen, a kik a tervezet első szakaszában előirt szövetkezeti czéltól eltérnek és e részben utalok az 1889-iki német szövetkezeti törvény 143. §-ára, a mely megakadályozni törekedvén a szövetkezet kebelében bár154
