Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
33 csupán mellékesen látja el, a legnagyobb odaadás és buzgóság mellett is teljesen eleget tehetne ebbeli feladatának. Abból a szempontból, hogy mennyire sikerül a jelen törvénytervezetnek megakadályozni azt, hogy a szövetkezetek a gazdasági czéltól eltérő és a szövetkezeti forma mellett úgyszólván ellenőrizhetetlen ezélok szolgálatában álljanak, a törvényjavaslat idevonatkozó intézkedéseit kielégítőknek nem tartom. A törvényjavaslat úgy látszik számol is azzal a körülménynyel, hogy a szövetkezetek tulajdonképeni czéljuktól eltérő czélokra is fordítják jövedelmük egy részét, legalább a hitel- és fogyasztási szövetkezetek nyereségének felosztásáról intézkedő 24. § második bekezdése az 5%-ot meghaladó nyereség mikénti felosztása tekintetében csak az esetre tartalmaz rendelkezést, «a mennyiben az alapszabályok értelmében a tartalékalap növelésére vagy jótékony és közhasznú czélokra nem fordítandó». E szerint tehát a szövetkezetek nyereségük egy részét már alapszabályszerüleg leköthetik a szövetkezet czéljától független idegen czélra. A ki szétnéz nálunk azokon a szövetkezeteken, a melyek nyereségük egy részét «közhasznú és jótékony» czélokra fordítják, az hamar tisztában van azzal, hogy legtöbbnyire minő «közhasznú és jótékony» czéloknak támogatásáról van szó és csak helyeselni fogja oly határoz- mány felvételét a törvénybe, a mely szerint «ha a szövetkezet nyereségének egy részét az alapszabályok vagy közgyűlési határozat értelmében tulajdonképeni czéljától eltérő jótékony vagy közhasznú czélokra kívánja fordítani, ezt csak úgy teheti, ha az alapszabályoknak ide vonatkozó rendelkezését, illetőleg a közgyűlés határozatát a támogatni kívánt czél felügyeletére illetékes kormányhatóság jóváhagyja». Indoka pedig ennek a javasolt határozmánynak az, hogy ha a szövetkezet tulajdonképeni czéljától eltérő czélra áldoz, már mint egylet működik, és így ebbeli ténykedése már a valóságos egyleti működésre felügyelő kormányhatóságnak jóváhagyása alá tartozik. Ugyancsak ebből a szempontból kimondandónak vélem a törvényben, esetleg a 12. §-szal kapcsolatban, hogy a szövetkezet czégében és alapszabályaiban nem gazdasági, hanem másféle egyleti minőségre valló határozmányokat és jelzéseket fel nem vehet. E szakasz szerint ugyanis a bejegyzés és közzététel fo3 247 151
