Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
34 ganatosításának csak három föltétele van: 1. Hogy az alapítási feltételek teljesí ttettek; 2. hogy az alapszabályok törvénybe vagy közérdekbe ütköző intézkedéseket nem tartalmaznak és 3. úgy az alapítók, mint a megválasztott igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kifogás alá nem esnek. Miután azonban a 83. §. szerint a szövetkezet bírói végzéssel feloszlatható, ha működését az 1. §-ban megjelöltektől elütő czélokra fordítja, azt hiszem, csak logikus, hogy már a bejegyzés feltételei közé fölvétessék az is, hogy az alapszabályok oly határozmányokat ne tartalmazzanak, a melyek arra vallanak, hogy a szövetkezet működését a gazdaságiakon kívül egyéb czélokra is kiterjeszteni szándékozik. Ide tartoznak azok a határozmányok és jelzések, a melyek a szövetkezetnek felekezeti vagy nemzetiségi jelleget kölcsönöznek. Ismerem ugyan azt az érvet, a mely szerint minden szövetkezetnek jogában áll működését a népességnek csupán bizonyos körére kiterjeszteni és a mint nem tiltható el az, hogy a szövetkezet már alapszabályaiban kimondja, hogy tagjai csupán asztalosok, czipészek, úgy nem tiltható el annak kimondása sem, hogy tagjai csupán bizonyos nemzetiséghez vagy bizonyos felekezethez tartozók lehetnek. Ismerem ezt az érvet, de merem azt is állítani, hogy szofizma az, mert ugyanazon egy mesterségnek üzése, ugyanaz a kereseti tevékenység, ugyanaz a gazdasági érdek méltán és 'helyesen köthető ki a szövetkezetbe való belépés feltételéül, a mely lényénél fogva gazdasági jellegű egyesülés. De mihelyt alapszabályilag azonos felekeze- tiséget, azonos nemzetiségi állapotot kíván meg a szövetkezet, ezzel önmaga ad kifejezést annak, hogy a gazdasági czélon kívül más egyéb czélok is lebegnek előtte és miután már egyleti szabályaink is előírják, hogy ugyanazon czélok és ugyanazon alapszabályok mellett lényegesen különböző czélú egyletek nem alakulhatnak, ilyen czégjegyzést, ilyen alapszabályi határoz- mányt a tisztán gazdasági czélra alakult szövetkezet czégóben és alapszabályaiban megtűrhetőnek nem tartok. Miféle következményekre vezethet különben az ilyen abuzus megengedése ! Tegyük fel, hogy valaki belépett egy nemzetiségi, mondjuk egy szerb vagy román szövetkezetbe, a melynek alapszabályaiban vagy czégében benne van, hogy tagja csak szerb vagy román stb. nemzetiségű egyén lehet. Az illető utóbb megma152
