Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
Dr. Pap Dezső: T. Teljes-ülés! Bármely gazdasági alakulat törvényi szabályozásánál kiindulási pontul azt a czélt kell venni, a mely czélt az illető gazdasági alakulat szolgálni hivatva van. A szövetkezeti intézmény szabályozásának nehézségét épen az teszi, hogy annak gazdasági czélja még határozottan ki nem alakult, illetőleg, hogy ezt az intézményt eddigi fejlődése folyamán a legkülönbözőbb, legellentétesebb gazdasági érdekek iparkodtak fegyvertáruk számára megnyerni. Növeli még a zavart az a körülmény, hogy az összes ismert gazdasági alakulatok közt épen a szövetkezet az, a mely annál fogva, hogy nagy tömegeket egyesíthet gazdasági érdekkapcsolatba és ennek folytán gazdasági függésbe, a gazdasági érdekek szolgálata alapján a legkönnyebben használható fel egyéb társadalmi és politikai irányzatok támogatására és így találkozunk aztán a szövetkezet lényege, gazdasági czélja tekintetében a legkülönbözőbb fel-, fogásokkal. Egyfelől azt tartják róla, hogy ez az a gazdasági alakulat, a mely a communális ipar térfoglalása mellett első sorban van hivatva a szocziálizmusnak útját egyengetni, nem csupán azért, mert leginkább képes egyesíteni az önálló gazdasági alanyokat közös gazdálkodásra, hanem azért is, mert ez az intézmény tanítja meg először a gazdálkodó alanyokat a kölcsönösségre, arra az üzletkezelésbe, a mely nem csupán a tőke erejére, hanem a személynek a közösségre való teljes be^ illeszkedésére támaszkodik. Hiszen tudjuk, hogy azok. a kik a szövetkezeti eszmét először vitték át a gyakorlatba: az angol Owen, a franczia Louis Blanc és mások ennek a czélnak a szolgálatába állították a szövetkezeteket. Másrészt azonban 147
