Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
28 ügyek és most is mindig tárgyalnak velünk az iparosok az ötszörös felelősség kérdéséről, ha szövetkezetét akarnak alaki- tani, pedig az nem veszedelmes dolog, mert csak csőd esetén áll elő. Az ötszörös felelősség volt eddig az elrettentő elmélet a törvényben és a gyakorlatban, most pedig a javaslat büntető határozatok lesznek azok. Előfordult példáúl egy bőrszövetkezetnél, hogy valamely kereskedő húsz fillért adott egy czipészinasnak, hogy hozzon a mestere «bőrszövetkezeti bolt»- jából csirizt. Az inas hozott is, a kereskedő pedig följelentette a szövetkezetét, hogy nem-tagnak is árusított és így a dolog a bíróság elé került; a mai törvény szerint is, de a javaslat szerint ilyen csekélység miatt 2000 korona bírságot is sózhatnának az igazgatósági tagokra, sőt ilyenféle apró cselfogások révén annak is ki lennének téve az igazgatók vagy felügyelők, hogy őket becsukják. Ily rendelkezések mellett nem fogunk kaphatni vezetésre alkalmas embereket, pedig az iparosok és munkásoknál intelligens emberek vezetésére is lenne szükség. Hiszen ezt tartja szem előtt a törvényjavaslat is, midőn megengedi, hogy nem tagok is lehessenek igazgatók. Igaz, hogy a bíróság alaposan felülbírálja az ilyen és hasonló eseteket és ez élét veszi a veszedelemnek, de nézetem szerint a büntető határozatokat a törvényjavaslatban enyhítem kell, mert a büntetéstől való félelem senkit sem tart vissza a bűntől. Az idő előrehaladottsága miatt azzal fejezem be előadásomat, hogy nézetem szerint fölösleges, hogy a czégvezetés a járásbíróságnál eszközöltessék, annyival kevésbbé, mert nincs elegendő emberünk arra, hogy azt a 400 és nehány járásbíróságot megfelelő oly hivatalnokkal láthassuk el, a kik a szövetkezeti ügyeket alaposan ismernék. Maradjunk meg tehát a törvényszéknél. Ha az a központi intézmény, a melyről az előttem szóló t. tagtárs úr beszélt és a melyet én is szükségesnek tartok létesíteni, létesül, a bíróságnak marad annyi joga és kötelessége, a mennyi szükséges arra, hogy a szövetkezetek felett főfelügyeletet gyakorolhasson. Csak azt kívánom tehát, hogy ezen törvényjavaslatban, a mely előbbre viszi az ügyet, a munkások érdekében is történjék intézkedés, hogy a törvényjavaslat arról a szakcsoport-rendszerről, a mely a gyakorlatban bevált, vegyen tudomást és pótolja a megjelölt hiányokat. 146
