Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
27 igazgatósági tag érdekelve van, sőt a német törvény szerint felfüggesztheti a felügyelő-bizottság az igazgatóságot és az vezetheti az ügyeket. Itt van nálam több német alapszabály, nevezetesen itt van egy termelő szövetkezet alapszabálya, a mely felsorol 14 esetet, midőn az igazgatóság és a felügyelő bizottság közös gyűlésbe jön össze és együttesen állapodnak meg. Azt kívánnám, hogy a törvényjavaslat e részben menjen előbbre a megkezdett úton, adja meg legalább a hozzászólási jogot és az eddig abstrakt jogok formájában jelentkező felügyeleti jogokat tegye reálisakká akként, hogyha példáúl az egész igazgatóság lemond, s a szövetkezet így magára marad — a mint az a praxisban is előfordul — a közvetlen vezetést is a felügyelő bizottság vegye át és ruházza föl azt a hozzászólási joggal s így befolyást is biztosítson a felügyelő bizottságnak ne csak az ellenőrzésre, hanem a vezetésre is. Ez esetben a felügyelő bizottság felelőssége is valódi lesz; ma azonban nem valódi, mert tudjuk, hogy a törvény által a felügyelő bizottságnak megadott jogok csupa formalitásokká sülyedtek. A javadalmazás kérdésében megjegyzem, hogy különösen az ipari szövetkezeteknél, a melyekhez a munkásszövetkezeteket is számítom, a 10 %-kal való javadalmazás igen kevés. Említettem, hogy a hitelszövetkezeteket s a kisgazdák szövetkezeteit az intelligens elem vezeti és pedig tiszteletből. De az iparosok szövetkezeteit — a melyekbe mint az Országos Központi Hitelszövetkezetnél látjuk, szintén bevonjuk az intelligen- tiát—mégiscsak az iparosoknak kell vezetni,főleg szakipari szövetkezetekben, meg kellene tehát adni azt a kedvezményt, hogy a nem hitelszövetkezeteknél a javadalmazás magasabb lehessen. Végül igen nagy hibáját képezik a törvényjavaslatnak a büntető határozatok. Az ember háta borsódzik, ha ezeket végig olvassa. Ezek nem fogják előmozdítani a jó szövetkezetek létesítését, mert ezek az elrettentési elmélet középkori álláspontján állanák. Ilyen rendelkezések mellett nagyon meg fogják gondolni a tisztességes elemek, hogy egy szövetkezet élére álljanak-e és kitegyék-e magukat minden csekély hibáért a legnagyobb mérvű zaklatásoknak. Ott van pl. a mi intézetünknél az ötszörös felelősség elve. Ez iparosságunknál oly nagymérvű ellenszenvre talált, hogy kezdetben alig mentek az 145
