Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
26 A szövetkezeti életben még az igazgatóság és a felügyelő bizottság közti jogviszony kérdése is igen fontos, sőt sok helyen elsőrendű, főleg az iparosok közt. Némelyek szerint a felügyelő bizottság egészen felesleges; a másik álláspont az, mely a mi kereskedelmi törvényünkben foglaltatik. Ezt azonban, melyet a németektől vettünk át, ők már régebben helytelennek tartották és náluk egész irodalom fejlődött ki azon kérdés körül, hogyan lehetne a felügyelő bizottságot actió- képessé tenni. Én a praxisban szerzett tapasztalataimat mondom el. A gazdaszövetkezeteknél nem igen nagy szerepet játszik a felügyelő bizottság vagy igazgatóság. Ott valamely intelligens úri ember vezeti az ügyeket, de az ipari szövetkezetekben a felügyelő bizottság és az igazgatóság mindig és mindenütt összeütköznek egymással. A félművelt iparos emberek között örökös harcz folyik azon kérdés tekintetében, hogy ki a nagyobb úr? a felügyelő-e vagy az igazgató? A törvényjavaslat a kereskedelmi törvénynél tovább megy és azt mondja az indokolásban, hogy egyenrangú a kettő. De tekintettel arra, hogy a felügyelő bizottságnál kell lemondani az igazgatósági tagnak, az rám azt a benyomást gyakorolja, hogy mégis felebbvaló a felügyelő bizottság, mint az igazgatóság. Hogy ezt a kérdést drasztikusabban megvilágitsam: itt egy ellenőrző bizottságról van szó, a melynek megengedi a törvény, hogy bármikor vizsgálhasson, hogy elmehessen az igazgatósági ülésre és felvilágosítást kérhessen; de semmiféle dologhoz hozzá ne szólhasson stb. Legerősebben az ipari szövetkezetekben ötlik fel ez a dolog. Midőn az igazgatóság tárgyal valamely kérdésben, a felügyelő nem állhatja meg, hogy bele ne szóljon, azok pedig nem tűrik a beleszólást, azt mondják, mi felvilágosítást adunk, de másnak tanácsadólag sem szabad hozzászólni. Ezt a helyzetet meg kell változtatni, mert veszekedések színterévé teszi a szövetkezeteket. A javaslatban meg van téve a kezdő lépés ez irányban, de nézetem szerint a német álláspontra kell helyezkedni, a melyet már 1889-ben bevettek szövetkezeti törvényükbe. Ott benne van az, hogy helyettesítheti ideiglenesen felügyelő bizottság az igazgatóságot — ezt Vorstandnak nevezik — ügyleteket is köthet, ha valamelyik 144
