Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
25 log hiányzik a törvényjavaslatból. A t. előttem szóló tagtárs úr említette a részvénytársulati és szövetkezeti hitelegyleteket. Raiffeisennek van egy munkája, a melynek alapeszméjét ő a gyakorlatban is megvalósította, s ez az, hogy több szövetkezetét csoportosított egy szövetkezetbe. Ez nem volt teljesen azonos a hitelegyleti rendszerrel, a mely utóbbiból mi egy szakcsoport-rendszert fejlesztettünk ki az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében; de lényege abban áll, hogy egy-egy hitelszövetkezetben van több szakcsoport is, melyek lényegileg különálló szövetkezetek, mert vannak üzletrészeik és külön választmányuk, ezek a hitelszövetkezet keretében munkát vállalnak, beszerzik a nyersanyagot vagy a gépeket és közös műhelyeket tartanak fenn, mint a termelő szövetkezetek, vagy a mezőgazdaság terén gabonaraktárakat létesítenek avagy borszakosztályokat állítanak föl, a melyek a pincze- szövetkezeteknek felelnek meg. Ezek a hitelszövetkezet kebelében külön szövetkezeteket képeznek, de nincs a czégük bejegyezve, a mi lehetetlen is volna mostani törvényeink szerint, azonban igen áldásosán működnek és elmondhatjuk, hogy e nélkül a kisiparosokat szervezni sem lehetne. Ugyanis a szövetkezeteknek ily formába való létesítése nem olyan költséges, mintha külön hitel, külön nyersanyag stb. szövetkezeteket alakítanánk. Azon kívül nálunk a vezető emberek is kevesebb számban vannak, mint a mennyi ily sok szövetkezet létesítéséhez szükséges volna. Nem bocsátkozom a részletekbe, hanem csak azt említem meg, hogy ez a szakcsoport-rendszer egy törvényben sincs ugyan tiltva, de mégis be kellene a törvénybe egy-két olyan szakaszt illeszteni, a melyek szerint megengedhető, hogy a hitelszövetkezetek kebelében ilyen csoportok is létesülhessenek, mert ily rendelkezés hiányában az évek óta áldásosán működő szakcsoportok váratlanul nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhetnének a czégbiróságok részéről. Nagy hiánya a törvényjavaslatnak, hogy ilyen kifejlett intézményről nem vesz tudomást és ezek tekintetében nem intézkedik. Föltétlenül szükségesnek tartom, hogy a törvény biztosítsa ezek továbbfejlesztését, mert ezek nem hitelügyletekkel foglalkoznak, hanem a nyersanyag beszerzésével, közös termeléssel és értékesítéssel. 143
