Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]

16 elegendő. Ebbe a szakaszba beleférnek mindazon szövetkezetek, a melyek nemzetiségi, felekezeti politikát folytatnak, a melyek a közjólétet veszélyeztető cselekvőséget fejtenek ki és ezeket a bíróság fel fogja oszlatni, mert az ilyen ténykedések az első szakaszban foglalt gazdasági teendők közé nem tartoznak. A csőd esetén a kivetési eljárásról az előadó úr nem em­lékezett meg, bár ez fontos intézkedés. A német törvény kelet­kezésének történetéből tudjuk, mennyi vita folyt e kérdés körül és mily nehéznek tartották ennek szabályozását. A ter­vezet helyesen szabályozza e kérdést. Két kifogást lehet ellene tenni, t. i. a járulék-kimutatás ne mindjárt a mérleg után készüljön, mert akkor a csődvagy ónnak állapotáról igazán még megközelítőleg sem lehet helyes fogalom, — hanem a csőd- vagyon értékesítése után; másodszor, ha megadja a tervezet a tagnak a kereseti jogot az ellen, ha a járuléka-kimutatásba felvétetik: meg kell adni a tömeggondnoknak a kereseti jogot az ellen, ha az ő meggyőződése daczára kihagyatik valaki a járulék-kimutatásból, a kit ő belevalónak tart. Az előadó úr azt kívánja, hogy ide veendők fel a pénz­ügyi és adóügyi rendelkezések is. Ez törvénytechnikai szem­pontból nagyon nehezen kivihető, és törvényeinkben szokatlan is, mert azokban nem foglalnak helyet illeték- és adószabályok, de mi se szól az ellen, hogy a törvénynyel egyidejűleg a revi- sióra szoroló idevágó intézkedések is módosíttassanak. Előbb említettem, hogy a részvénytársasági hitelintézetek kebelében alakulnak oly hitelegyletek, a melyek nagyjában egészen hasonlók a szövetkezetekhez, de a melyek úgy mint a részvénytársaságok egyáltalában, minden ellenőrzést és fel­ügyeletet nélkülöznek ma. Pedig ha a szövetkezetekre nézve előírjuk a felügyelet és ellenőrzés szigorú nemét, úgy ki kellene azt terjeszteni azon hitelegyletek működésére is, a melyek ezen részvénytársasági bankok kebelében működnek. Ezzel nagyjában végigmentem az előadmány kapcsán a tervezeten s az előadó úrral együtt én is arra az eredményre jutok, hogy kívánatos volna, hogy a tervezetből minél előbb törvény váljék és hogy a tervezet egy figyelmet és méltánylást érdemlő komoly jogászi munka. 134

Next

/
Thumbnails
Contents