Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
Dr. Horváth János: T. Teljes-ülés! Nem fogok apróságokkal bíbelődni, s ha mégis egyes részletekre kiterjeszkedem, ezt magasabb szempontból teszem, mert fontos napi kérdéseket akarok itt vita alá bocsátani. Én is elismerem, hogy a törvényjavaslat jó, hogy előbbre fogja vinni Magyarországon a szövetkezeti ügyet és rendezni fogja az itt fennálló zavaros viszonyokat. De mindamellett hiányosnak találom ezen törvényjavaslatot épen azok szempontjából, a kiket első sorban érdekelt a múltban s érdekel ma is a szövetkezeti ügy, t. i. a kisemberek szempontjából. Kisemberek alatt értjük a kisgazdákat, a kisiparosokat, de a legkisebb emberek mégis csak a munkások s a munkásokról sem a törvényben, sem az indokolásban egyetlen egy szó sincs. Elvárhattuk volna, hogy a munkásokról is megemlékezzék a törvényjavaslat. Hiszen tudjuk, hogy kezdetben legalább Schulze-Delitzsch inkább a munkások érdekében akarta szervezni a szövetkezeteket és nálunk is Apáthy —- a ki a kereskedelmi törvényt szerkesztette, bár a szövetkezeti rész szerzője Schnierervolt—; kereskedelmi jogában szintén abból indult ki, hogy a munkáskérdés megoldására szolgálnak a szövetkezetek és a Sehulze- Delitzsch álláspontjára helyezkedik. Azt hiszem tehát, hogy a tervezetnek hiánya, midőn benne a munkásokról szó nincs. Említést kellett volna tenni a mezőgazdasági munkásokról is, szónak kellett volna esnie arról, mi történik úgy az ipari, mint a mezőgazdasági munkások szövetkezeteivel. Először a jogászi álláspontot világítom meg e kérdésben. Azt fogják mondani, hogy hiszen be lehet illeszteni a keretekbe, az általános szabályokba a munkások szövetkezeteit 247 2 135
