Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
10 tevékenységről van szó, a bol a honpolgárság kérdése nem fontos. Megjegyzem, némi inquisitorius eljárással jár az, a midőn egy szövetkezet, ha a bejegyzésért folyamodik, minden egyes igazgatósági és felügyelőbizottsági tagra nézve igazolni tartozik, hogy magyar honpolgár. Hiszen van e tekintetben más remedium is. Ha az a szövetkezet a magyar haza ellen vét, ha államellenes politikát űz, akkor meg lehet tenni a szükséges lépéseket ellene a 83. § alapján, vájjon miért ne hasznosíthassa a külföldi ember, ha Magyarországon él, az ő közgazdasági képességeit? Az előadó úr helyteleníti azt, hogy hét tag bármely szövetkezetnél elegendő legyen és legalább 14 tagot kiván. Azonkívül kívánja azt, hogy az alakuló közgyűlésen ne legyen elegendő az aláirt tagok egy harmada, hanem két harmada kivántassék meg. Ezek nagyon jelentéktelen dolgok, és különben is nem itt van a kérdés súlypontja, hanem az ellenőrzésben, a felügyeletben. A 14. §-t az előadó úr nem említette, pedig itt fontos kérdés az, hogy a czégjegyzési bíróság megvizsgálja a bejelentést, a midőn be kell jegyezni a szövetkezetét és ha nem lát az iratokból, valamint az egyébként tudomására jutott tényekből olyan valamit, a mi aggályos, akkor bejegyzi. Az «egyébként tudomására jutott tények» egy nagyon tág kifejezés. Míg az első tervezetből a «fedhetlen jellemet» nem volt képes a tervezet átvenni, itt egy olyan ellen nem őrizhető s nem tudni hova vezető fogalmat alkotott magának, a mely ismeretlen veszélyeket rejt magában. Bizonyos, hogy ezen körülmény alapján a czégjegyző bíróság olyan valamire alapíthatja a megtagadást, a mit megfogni s ellenőrizni nem lehet s ezt helyeselni alig lehetne. Az előadó úr azután a tagok jogviszonyaira tért át és itt nagyjában helyesli a tervezet álláspontját, csak azt tartaná helyesnek, hajói emlékszem reá, hogy minden tag csupán egy üzletrészt jegyezhessen, és csak egy szavazatjoggal bírjon. A korlátlan felelősségre alapított szövetkezeteknél nagyon helyes, hogy minden tag csak egy üzletrészszel és egy szavazattal bírjon, mert hiszen mindenki egész vagyonával felelős s nem igen kellene túlsúlyt adni bármelyiknek, de hogy korlátolt felelősségű szövetkezetnél és különösen mindaddig, a míg 128