Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
11 fennállanak azok a bankszerü általam előbb említett hitel- szövetkezetek, miért ne legyen módja az egyik vagyonosabb embernek arra, hogy nagyobb összeggel részesedjék a szövetkezetben, azt nem látom be, mert hiszen csak jót cselekszik az illető, ha a szövetkezetben részt vesz. Másodszor, ha már úgy áll a dolog, hogy az egyik sokkal nagyobb érték erejéig van ott engageálva, mint a másik, akkor nem helyes megszorítani akként a jogokat, hogy mindegyiknek csak egy szavazata legyen. Talán még a tervezet által megvont az a korlát sem helyeselhető, hogy minden tagnak legfeljebb öt szavazata lehessen, bármennyire van a szövetkezet körül érdekelve. Az osztalékra nézve a tervezet maximális öt százalékot állapít meg, és nagyon érdekesen és alaposan az az álláspontja, hogy a nyereség egyéb részei úgy osztassanak fel azok között, a kik annak a nyereségnek képzéséhez járultak. Ezen alapot elejteni nem volna helyes, de talán azt az öt százalékot nálunk, a hol a törvényes váltó-kamatláb 6 százalék, és a hol a bankkamatláb gyakran ingadozik, úgy hogy még elsőrendű czégek is sokszor nagyobb kamatokat fizetnek, 6—7%-ra kellene felemelni és csak a hátralékot kellene úgy felosztani. Ide csatolható azután az a megszorítás is, hogy az igazgatósági tag legfölebb a nyereségnek tíz százalékát kaphatja, a mi szintén alig helyeselhető, mert hiszen kicsiny szövetkezetnél ez a 10% alig tesz ki valamit, úgy hogy nem lesz vele érdemes vesződni, nagyobb szövetkezetnél pedig, a hol az igazgatóság nagyobb tevékenységet fejt ki, miért ne lehessen ezt a 10%-ot a budapesti szövetkezeteknél szokásos 15%-ra, sőt ennél is valamivel többre emelni? A Jogtudományi Közlönynek alapos bírálója 25%-ot javasol és én azt hiszem, hogy minden veszély nélkül lehetne ezt a hányadot 15—20 %-ra felemelni. Az előadó úr helyesli, hogy 100 korona legyen az üzletrészek maximális névértéke. így van a Eeifeisen-féle szövetkezeteknél is, míg a Schulze-Delitzseh-féle szövetkezetek és a mezőgazdaságiak, a melyek Németországban ma már talán hatszorosan felülmúlják a Eeifeisen-féléket, ilyen megszorítást nem tartalmaznak, úgy hogy ma a Schulze Delitzsch- féle üzletrésznek értéke 286 korona. Eddig sem voltak nálunk szokásosak magasabb üzletrészek, de ha 200 vagy 150 ko129