Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
13 nősen a tisztviselőknek más foglalkozású társadalmi osztályokkal szemben mutatkozó nem éppen rózsás anyagi viszonyaira, a fogyasztási szövetkezetek egyik legjogosultabb alakját éppen a köztisztviselők fogyasztási szövetkezeteiben találom. De hangsúlyozni szeretném, hogy minden ilyen szövetkezésnél a köztisztviselők, hogyha saját maguk számára alkotnak is szövetkezetét, csak mint magán egyének jönnek számba. Ők a saját magánháztartásuk gazdaságosabb ellátásáról gondoskodnak, mikor hitel- vagy fogyasztási szövetkezeteket alkotnak. De természetesnek tartom, hogy az általuk létre hozott szövetkezet megalkotásához hivatali állásukból folyó hatalmukat (pl. az alárendelt hivatalnokokra gyakorlandó nyomás tag- gyüjtés czéljából) vagy az államhatalommal szemben fennálló kedvezményezettebb helyzetüket szövetkezetük megalakítása, fenntartása, üzleteinek kiter|esztése czéljából (pl. az alapítás alakiságainak kedvezőbb elintézése, az ellenőrzési jog enyhébb kezelése, vásárlási, szállítási, stb. kedvezmények kieszközlése által) jogosulatlanul fel ne használják. Ez olyannyira természetes követménv, hogy bővebben szólni róla is fölösleges. A javaslat sem terjeszkedik ki erre az indokolásban. De így állván a dolog, fölösleges, hogy a köztisztviselők külön említessenek a törvényben, főleg olyan helyen, a köztestületek között, hová nem tartoznak. Ezt a szövegezést annál is jobb lesz módosítani, mert úgyis számos és nem mindig indokolatlan panaszt hallunk ma már arra nézve, hogy a köztisztviselők hivatali hatalmukat felhasználva, a panaszosok szerint azzal visszaélve vesznek részt szövetkezetek alakításában. A javaslat mai formájában erre egyenesen felhívja őket. Ugyanez a szakasz az alapítók erkölcsi garancziáját köti tényleg és jobban ellenőrizhető feltételekhez, mint a hogy azt az 1894. évi javaslat tette volt 4. §-ában.* Az anyagi biztosítékokat azonban, a melyeket az 1894-es javaslat megkívánt, elveti. Az új tervezetnek ebben igazat adok a régivel szemben. A nagyon tág magyarázatot engedő anyagi biztosítékokkal (az országban elegendő biztosítékot nyújtó fekvő vagyon, rendes jövedelem) szemben az új tervezet erkölcsi garancziái, (magyar * L. Szövetkezeti törvényhozásunk reformja. 1903. 14. lap. 13
