Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
14 honpolgárság, nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt az illető büntetve nem volt vagy vizsgálat alatt nem áll) előnyben vannak. E szakasznak az a kívánsága, hogy az alapítók vagyonuk fölött szabadon rendelkezzenek, a szabályozás irányzatából de az indokolásból kitünőleg is szinte csupán erkölcsi garanczia akar lenni, és pedig nagyon helyesen. A szakasz mostani szövegezése mellett mégis fel fog merülni a kérdés, hogy az alapítóknak kell-e egyáltalán és ha igen mekkora vagyonnal bírni. Az alapítóktól megkövetelendő anyagi biztosítékoknak de még az erkölcsieknek törvénybe iktatása is minden inkább, mint az igazi szövetkezeti eszme szellemében való szabályozás. «Ellentmond a szövetkezés alapeszméjének, a kölcsönös bizalomnak», a mint azt még a 94-es javaslatnak egy bírálója mondá.1 Egészséges szövetkezeti viszonyok mellett nem is lesz az ilyen biztosítékok megkövetelésének törvénybeiktatására szükség. Hazánk szövetkezeti életének, különösen a hitelszövetkezeteknek specziális betegsége azonban, hogy nem odavaló elemek igyekeznek maguknak hasznot biztosítani ilyen szövetkezetek alapításával. Ez a baj orvoslást kíván s ezért a tervezet kívánta jogi szabályozás konkrét viszonyainkat figyelembe véve, méltán és szükségképen szolgál itt az igazi szövetkezeti eszmének. A javaslat 4. §-ában az az érdekes, a mi az 1894. évi javaslattal szemben kimaradt belőle.1 2 A mostani javaslat szerint ugyanis az alapítók vállalhatnak a szövetkezetnél fizetéses állást, míg ez az első tervezetben kifejezetten tiltva volt. Nem kell a Magyar Gazdaszövetség kérdéseit és véleményeit,3 a melyeket egy írásbeli ankét alapján tett közzé — átlapoznunk ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy ez az intézkedés különösen a mezőgazdasági érdekeltség által életre hivott falusi szövetkezetek érdekét tartja szem előtt. Ezeknél mások alig lehetnek a vezetők, mint az alapítók. De ha a javaslatban bent 1 Kérdések és vélemények szövetkezeti törvényhozásunk reformjáról. Kiadja a Magyar Gazdaszövetség, Budapest, 1903. 5. oldal. 2 Y. ö. e szakaszt az 1894. évi javaslat 5. §-ával. 3 L. fentebb. 14
