Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
5 hogy körülbelül mennyire lesz szüksége és így nem kell többet vásárolni, mint a mennyire előreláthatólag szüksége lesz. A harmadik kivétel és ez már tetszetősnek látszik, hogy adhasson el olyan dolgokat, a miket abban a helységben más kereskedőnél nem kap a közönség. De még ez is árthat annyiban, hogy megnehezitjük a kiskereskedelem létesülését bizonyos kisebb helyeken; ezenkívül arra is számítani kell, hogy sokszor kérdéses lehet, hogy kap-e másutt, vagy sem és akkor annak a falusi hatóságnak elbírálásától fog ez a kérdés függni, a melynek szive mindig inkább fog a fogyasztási szövetkezet felé hajolni, mint a kiskereskedő felé. Ezen okok indítanak engem arra, hogy az utolsó betűig helyeseljem az előadó úr azon álláspontját, a mely szerint helyes az, hogy a tervezet értelmében a fogyasztási szövetkezet csak tagoknak adhasson el, de nem helyesek a tett kivételek, hanem álljon meg ez a szabály minden kivétel nélkül. A második nagy ütköző pont, a melyet a tervezet szolgáltat, a korona-szövetkezet kérdése, a melyről az előadó úr egyáltalán nem emlékezett meg; nem vett tudomást arról a sok harczról és szóvitáról, a mely ezen kérdés körül úgy a különböző egyesületekben, mint az irodalomban kifejlődött A vita lényegét röviden a következőkben adom elő. A koronaszövetkezetek olyképen alakulnak meg, hogy nyújtanak a tagnak kölcsönt. Üzletrészt a tag nem vásárol, hanem heti befizetések formájában véli a tag törleszteni tartozását. Tegyük fel, hogy megalakul hat évre a korona-szövetkezet. Mondjuk, hogy 1000 koronára van szüksége Kiss Péternek. A koronaszövetkezet hajlandó megadni az 1000 korona kölcsönt, ha Kiss Péter belép az évtársulatba, a mire ő készséggel rááll. További kérdésére azt felelik neki, hogy hetenkint 5 koronát fog fizetni, a mi évi 260 koronát tesz. Ő, úgymond, a heti öt koronát könnyen tudja fizetni, felveszi az 1000 koronát, fizet érte körülbelül 10% -ot, de a legtöbb helyen többet is. Az első, második és harmadik évben eszközli a befizetéseket ; a negyedik évben befizetett már összesen 900 koronát és azt veszi észre, hogy ő még mindig az egész 1000 korona után fizeti a 10% kamatot és ekkor meghökken; hiszen már majdnem 1000 koronát befizetett és még mindig olyan horri123
