Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
6 bilis kamatot kell fizetnie! Ekkor megmagyarázzák neki, hogy ő a korona szövetkezettel két ügyletet kötött: egy kölcsönügyletet, a mely után fizetni fogja a teljes összegű kamatot mindaddig, míg az 1000 koronát ki nem fizette és egy betétügyletet, mert a 900 korona, a mit ő lefizetett, betét, a mely neki hat éven át kamatozik, hat év végén le fognak vele számolni és akkor majd megkapja a rájutó 5—6% osztalékot, de ő mindaddig fogja az 1000 korona után a 10%, sőt nagyobb kamatot fizetni. Ez az alapja ezen korona-szövetkezeteknek, a mely jogilag talán vitatható, mert hiszen igaz, hogy ők kétféle ügyletet akarnak vele kötni, és ezt talán sejtetik is vele, de a szegény ember nem fogja ezt fel. Ezen korona-szövetkezetek ellen igen sok panasz hallatszott, úgy, hogy a kereskedelmi és iparkamara hivatalos ankétet tartott, a melynek eredményét egy memorandumba foglalta össze, a melyet a miniszterhez intézett, és a melyet a tervezet az indokolás melléklete gyanánt közöl is. A tervezet egészen radikálisan bánik el ezen kérdéssel, és azt mondja, hogy nem lehet tűrni azt, hogy kétféle elbírálás alá essék a tartozás és a befizetés; itt gyökeresen kell segíteni és a következő radikális eszközöket alkalmazza : 1. Kamat csak olyan tartozás után jár, a mely a bármilyen czímen eszközölt fizetések levonása után valósággal fenma- radt. 2. Minden meghosszabbítás alkalmával, de legalább minden év végén, a kölcsön-tartozás megállapítandó a bármilyen czímen teljesített fizetések levonásával. 3. Csak az ezen levonás után fenmaradó tartozás perelhető. 4. Az adós bármikor visszafizetheti tartozását, és akkor is ezen bárminő czímen történt fizetések javára levonandók. Elfelejtettem ugyanis felemlíteni, hogy ha az adós négy év eltelte után azt mondja: Fájdalom, nem vagyok azon helyzetben, hogy tőkét gyűjtsék a hatodik év végére és fizessem ezt a kínos kamatot, szeretnék az urakkal elszámolni, akkor elszámolnak vele, de rendszerint oly módon, hogy neki csak a tőkét tudják be kamat nélkül. A tervezet ezen radikális megoldása az adósok érdekében van és tulajdonképen a szövetkezeteknek sincsen hátrányára, mert hiszen ezek a kellő kamatot megkapták. Felfogásom szerint a tervezet ezen nehéz kérdésben megtalálta a helyes megoldási módot. Lehetséges, hogy azon korona-szövetkezetek, a melyek ezen horriш
