Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
(1904 november 19.) Dr. Gold Simon. T. Jogászegylet! A midőn az előadó úr magvas és szép előadása után felszólalok itt annak daczára, hogy már más helyen előadtam ezen törvénytervezetre vonatkozó eszméimet, teszem ezt azért, mert azt hiszem, hogy ha a Jogászegyletben ez a tervezet megvitatás alá kerül, czélszerű, hogy minden felfogás helyet találjon itt; teszem továbbá azért, mert a midőn szólásra jelentkeztem, nem tudtam, hogy ily számosán jelentkeznek szólásra, a kik bizonyára nélkülem is megvilágitották volna az egész témát. Ezen törvénytervezet három fő ütköző pontot nyújt: Az első a fogyasztási szövetkezetek kérdése és az a kérdés, hogy vájjon a fogyasztási szövetkezetek nem tagokkal is köthetnek-e üzleteket. Merült fel olyan eszme is, hogy a fogyasztási szövetkezetekre egyáltalában nincs szükség, mert a jogos kereskedelemnek, főleg a kiskereskedőnek, nagyobb ártalmára vannak, mint a mennyi hasznára szolgálnak annak a közönségnek, a mely rászorult. Ezen eszmének sok pártolója aligha akad, mert hiszen, ha igaz volna ez a felfogás, akkor ennek nem a fogyasztási szövetkezetek eltörlése lehetne a következménye, hanem az, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek ne adjunk meg állami kedvezményeket; hogy a fogyasztási szövetkezetek semmi előnyben ne részesüljenek a kereskedők felett és akkor hatásuknak éle el fog vétetni. Az a kérdés, hogy a fogyasztási szövetkezet eladhat-e nem tagoknak is, nemcsak nálunk szolgáltat szenvedélyes vitákra alkalmat. Tudjuk, hogy Angliában a fogyasztási szövetkezet korlátlanul árusít nem tagoknak is; teszi ezt ma is l* isi
