Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
11 alapján készült. Felosztása is olyan nagyjában, mint a régié. «Ügyvitel» czímmel azonban egy új (hatodik) fejezet került a a javaslatba, mely a régi javaslat 3. §-a helyett hét szakaszban (75—81. §§.) szabályozza a szövetkezetek üzletkörét. Ezzel a fejezettel illesztődik be a régebbi javaslatba, mely ügyeimét főleg csak a hitelszövetkezetek szabályozására fordította, a fogyasztási szövetkezetekre vonatkozó intézkedések sorozata. III. A törvényjavaslatnak, mely czíme szerint helyesen «a szövetkezetekről» minden közelebbi meghatározás nélkül szól, első fejezete a szövetkezetek alakítását tárgyalja. E fejezetnek első szakasza s így az egész javaslatnak első pontja a szövetkezeteknek a Kereskedelmi Törvényből ismert deünitióját tartalmazza, mint az indokolásból is kitűnik: a német és osztrák szövetkezeti törvények után indulva, de szem előtt tartva a Kereskedelmi Tötvény hasonló eljárását is, tehát inkább szokásból. Erre vall, hogy az indokolásban hiába keressük a definitió közelebbi magyarázatát. Igaz, az olyan meghatározás nem sokat ér, a mely még magyarázatra is szorul; de a szövetkezetek jól ismert definitiójában a közös üzletkezelés illetőleg a kölcsönösség fogalma oly elcsépelt, üres közhelylyé vált manapság nálunk, hogy nézetem szerint nem ártott volna e fogalmak igazi értelmét vagy bővebb körülírással magában a törvényben vagy legalább az indokolásban újra életre kelteni. Ezzel az új javaslat a Kereskedelmi Törvény mulasztását is pótolta volna. Ha egy törvényben a szabályozás tárgyára vonatkozó defi- nitiót állítok az előtérbe, helyén valónak tartom, hogy az minden lehető félreértés nélkül úgy magyarázza a dolgot, a hogy azt tényleg szabályozni akarom. Mostani megszokott és a gyakorlat által vajmi kevéssé méltányolt alakjában a szövetkezet1 törvénytervezetbe is bekerült, a Kereskedelmi Törvényből már ismert meghatározás, félek, oda fog vezetni, hogy majd ezután is hajlandók leszünk lényegükben részvény társulati alakulásokat szövetkezeteknek deklarálni, a közös üzletkezelés, a kölcsönösn
